60087. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészülék villamos és más közúti kocsikhoz

— 2 — úgy, hogy tehát a (9) kerék a (3) kefét l közvetlenül forgatja a szükséges érte­lemben. A 3. és 4. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (8) tengely előtt még egy másik (10) tengely van alkalmazva, melynek (11) fogaskereke a (8) tengelynek (12) fogaske­rekével kapcsolódik úgy, hogy a (10) ten­gely ellenkező értelemben forog mint a (8) tengely. A (10) tengelyen még egy másik (13) kerék is szilárdan ül, mely a (14) lánc vagy hasonló segélyével kapcsolódik a (3) kefének tengelyén alkalmazott (5) kerékkel. Ez a kiviteli alak különösen láncáttételre alkalmas, mivel a láncot nem lehet keresz­teződően vezetni. Az 5. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (3) kefe a kocsi hossztengelyére ferdén áll, vagyis a (8) tengellyel hegyes szöget zár be. Ennél a kiviteli alaknál a (8) ten­gelyről a forgást nem lehet közvetlenül lánc vagy hasonló segélyével a kefe ten­gelyére átvinni, miért is itt a (8) tengely előtt egy a kefe tengelyével párhuzamos (15) közlőtengely van alkalmazva, mely a (8) tengellyel (16) kúpkerékáttétel segélyé­vel kapcsolódik és melyről , a forgást a kefe tengelyére épen úgy, mint a 3. és 4. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál az (5, 13, 14) láncáttétel segélyével visszük át. A 3. és 4. ábrán föltüntetett kiviteli alak­nál a (10) tengely a kocsi alvázához kötött (17) csapágyakban van ágyazva, miért is gondoskodni kell arról, hogy a (11) fogas­kerék dacára annak, hogy a kocsi rugós ágyazása következtében a (8) tengelyhez képest föl- és alá mozog, a (12) fogaske­rékkel állandóan kapcsolódjék. E célból a (17) csapágyak csuklósan van­nak a kocsi alvázához erősítve és a (10) tengely még (18) rudak segélyével -a (8) tengelyhez is csuklósan hozzá van erősítve úgy, hogy a (17) csapágyak és (18) rudak könyökemeltyüket képeznek, melyeknek csuklójában a (10) tengely van ágyazva. Az 5. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (15) tengely csapágyai nem a kocsi alvá­zához vannak erősítve, hanem (19) tartókra, mely tartók viszont mindkét (8) kocsiten­gelyhezvannak erősítve úgy, hogy a kocsi rúgózása a kúpkerek kapcsolódását nem be­folyásolja. Természetes, hogy utóbbi kivi­teli alakot a 3. és 4. ábrán föltüntetett szerkezetnél is alkalmazhatjuk. A (3) kefe a földig ér úgy, hogy a kocsi előrehaladásánál minden elébe kerülő tár­gyat maga előtt előre seper és ezáltal föl­tétlenül megakadályozza, hogy valami, vagy valal i a kocsi kerekei alá kerüljön. Magától értetődik, hogy a leírtakon kívül a találmány keretén belül még számos más kiviteli alak is létesíthető. így pl. alkalmaz­hatók oly önmagukban véve ismert szerke­zetek is, amelyeknek segélyével a kocsi hátsó végén lévő kefét kikapcsolhatjuk úgy, hogy az nem forog és nem működik, mivel ennek működésére amúgy sincsen szükség. Ily szerkezetek például a tengelykapcso­lások. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mentőkészülék villamos és más közúti kocsikhoz, azáltal jellemezve, hogy a kocsi alváza alatt, a kerekek előtt, ha­rántirányban a kocsihoz egy a földig érő hengeres kefe van forgathatóan ágyazva, mely kefe hosszabb mint a kerekek nyomtávola és megfelő áttétel­elemek segélyével a kocsi kerekeinek tengelyével úgy van kapcsolva, hogy utóbbi a kefét a kocsi kerekeinek for­gásirányával ellenkező értelemben for­gatja. 2. Az 1. alatt igényelt mentőkészülék egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a kocsikerekek tengelye előtt egy ezen tengely által a kocsikerekek forgásirá­nyával ellenkezően forgatott, a kefe ten­gelyével párhuzamos közlőtengely van alkalmazva, mely közlőtengely a kefét lánc vagy hasonló áttétel segélyével a kocsikerék tengelyének forgásirányával ellenkező értelemben forgatja. 3. A 2. alatt igényelt mentőkészülék egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a közlőtengely egyik végükkel a kocsi alvázához, másik végükkel pedig a ko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom