60055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés chlórozó pörkölésére

_ 2 -2. ábra egy az előbbi ábra II—II vonala szerint vett metszetet, a 3. ábra pedig egy a III—III vonal szerint vett metszetet tüntet föl. A kemence több egymás fölé épített (1) boltozatból áll, amelyek a (2, 3, 4) fűtőrendszereket hordják; minden ilyen fűtőrendszer (5, 6, 7) csatornákkal bír, amelyeket a tüzállóanyagból készült (8) közfalak választanak el egymástól. Ezen közfalak fölváltva a kemence külső (9) és belső (10) falazásához csatlakoznak. Az átmérő irányában fekvő (11) falak a belső és külső falazatot összekapcsolják és így a kemencét két egyenlő részre osztják. Az említett közfalakon feküsznek föl a (12) öntöttvas lemezek, amelyek vagy külső vagy belső szélükhöz közel (13), ill. (14) nyílásokkal bírnak és mint boltáspadlók vagy fenéklemezek szerepelnek. A pörkölendő anyagot ismert módon a (25) szállítócsiga viszi a legfölsőbb boltásra, ahol azt a (26) gereblyék a fűtőgázok irányával ellentétesen, azaz az (I) nyil irányában továbbítják. Az anyag a (13, 14) nyílásokon keresztül egy-egy alsóbb boltásba jut, hogy végül a legalsó boltás (13') nyílásán a kemencéből kivezettessék. A tüzelőanyagot (nyers olajat vagy szénport) bevezető szájcsövek (15)-tel vannak jelölve. Hogy ezen tüzelőanyag bevezetőcsövek helyén a (12) öntöttvas lemezek túl ne hevíttessenek, ez utóbbiak a 2. ábra szerint az (5, 6) csatornák fölött elrendezett (16) chamottelemezekkel vannak elszigetelve, másrészt azonban itt még külön (17, 18) csatornák vannak beépítve, amelyeken a (19) nyíláson belépő, a tüzelőanyag elégéséhez szükséges levegő keresztül vezettetik, hogy ez a levegő egyrészt kellően előmelegíttessék és másrészt a (12), ill. (16) lemezek hüttessenek. Minden egyes boltáshoz két átmérő irányában elhelyezett (15) tüzelő berendezés van alkalmazva. A fűtőgázak levegővel keverve a rajzon látható nyilak irányában az az (5, 6, 7) csatornákon vonulnak végig és a (20) köpeny-nyílásokon a (21) kéménybe távoznak. Ámbár a gázok kilépésük alkalmával legtöbbnyii;e már csak 200°-on aluli hőmérséklettel bírnak, mégis adott esetben azokat a fölső boltásból az alatta lévőbe vezethetjük. Általában azonban — mint a rajzon is föl van tüntetve — (15) tüzelőberendezéseket és (17, 18) légcsatornákat csak a két fölső boltásban alkalmazunk és a fölső (4, 3) fűtőrendszerből a (20) nyíláj sokon kilépő fűtőgázakat a (22) csővezeté-1 ken keresztül a legalsó (2) csatornarendszerbe vezetjük, amelyből a (24) vezetéken keresztül a másik (21) kéménybe áramlanak. A pörkölési gázok minden egyes boltásból a (27, 28, 29) csöveken keresztül egy egyúttal porgyűjtő gyanánt szolgáló (30) csőbe vezettetnek, ahonnan egy (31) szűrőn való áthaladás után távoznak. A (27, 28, 29) csövekben (32) zárószerkezetek vannak beépítve, amelyekkel a pörkölési gázok kiáramlását minden egyes boltásból pontosan szabályozhatjuk. A pörköléshez szükséges levegő részint az érccel együtt, részint pedig a kemence középső gyűrűalakú (38) hézagán keresztül lép be. A külső falazáson elrendezett elzárható (34) nyílások a fűtőcsatornák tisztítására szolgálnak. Ugyanitt bevezethetők a (35) pirométerek is a közepes hőmérséklet ellenőrzésére. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával egyrészt jelentékeny tüzelőanyagmegtakarítást érünk el, (szénfűtésnél a pörkölendő nyersérc-mennyiség 10%-ának megfelelő szénmennyiség szükségeltetik szemben az eddig fölhasznált 40%-kal) és .másrészt az alacsonyabb fokon tartott hőmérséklet mellett sokkal tökéletesebb pörkölést érünk el. Végül az alkalmazott öntöttvas-lemezek, i amelyek a találmány szerint limitált hőmérsékletet igen jól bírják ki, természetszerűleg sokkal tartósabbak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás réztartalmú ércek klórozó pörkölésére, azáltal jellemezve, hogy a pör-