60037. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sósav és alkáli alumíniumszilikát előállítására
mérséklet körülbelül 900 és 1500 C. fok között lehet. Az alkalmazott hőmérsékletnek csak oly nagynak kell lenni, hogy a kezelt anyag a zsugorodástól eltekintve eredeti alakját megtartsa. A hőfok attól függ, hogy a töltés több agyagföldet vagy több kovaföldet tartalmaz-e; minél több az agyagföld, annál nagyobbnak kell lenni a hőfoknak és megfordítva. A szilicium-aluminiumtartalmú ásványodat a szénnel a töltés masszájával keverjük össze úgy, hogy a képződő termék fehér és minden tisztátlanságtól mentes, ha ellenben a töltés szén- stb. törmelékeket tartalmaz, a vegyi folyamat nem oly tökéletes és az alkalmazott aluminiumtartalmú anyagok tisztátlanságaiból vasoxid gyűl össze. A szén alkalmazásának valódi és főcélja, hogy a szén és vasoxidot kiégesse és a töltés lyukacsossá váljék. Ezenkívül a szén jelenlététől eltekintve, minthogy a szén elég, a brikettek körül (redukáló helyett) oxidáló atmoszférát tartunk fönn, minek folytán alkálioxid képződik és visszamarad, ahelyett, hogy a fém nátrium, kálium stb. gőzének alakjában távozzék el. Ezen jelenség még gyakorlott vegyészeknek sem közelfekvő. A visszamaradt alkálioxid a jelenlévő szilíciummal és alumíniummal érintkezve velük vegyül és alkáliás aluminiumszilikátot képez. A szén a víz egy részét szétbontja és a hidrogétinak és oxigénnak az alkálichloridra gyakorolt hatásából származó sósavgőzök és alkálichloridokra ható, föl nem bomlott vízgőzzel együtt koncentráltabb állapotba jutnak úgy, hogy könnyebben és kevesebb költséggel gyűjthetők össze a kondenzátorokban és tornyokban vagy más tartályokban, melyekbe a kemencegázokat és a sósavgőzöket a vízgőzzel együtt vezetjük. Az eljárás foganatosítása könnyen érthető. A leírt keveréktöltést kemencébe adagoljuk és hő hatása alá vetjük, miközben a töltésre a kemencén és a keveréken áthajtott gőz és levegő hatnak. Az alkalmazott kemence bármily alkalmas szerkezetű lehet, pl. lefelé irányuló huzattal működő, vagy lángkemence vagy más kemence, de legelőnyösebb a tunnelkemence. A gőz az égési gázokkal ós a levegővel együtt hatást gyakorolva az alkálichloridot szétbontja, ennek chlórja a hidrogénnal vegyül és sósavgőzök alakjában a kondenzációs kamrába jut, a töltés többi része pedig alkáli-aluminiumszilikát alakjában szilárd állapotban visszamarad. A kemence égési gázai i töltést tartalmazó csatornától távoltarthatók és csak a gőz és a levegőt kell vezetni a töltés fölött, anélkül, hogy a találmány lényege megváltoznék. Ezen mód a vízgőzzel és a széndioxiddal kevert sósavnak a kondenzáció számára koncentráltabb keverékét adja. Azáltal, hogy a kezelendő anyag tömegéhez képest kis mennyiségű tüzelőanyagot fogyasztó kemencét alkalmazunk és tömbök cserebomlásának sebességét lyukacsossá tételük vagy széntartalmú anyagok hozzáadagolása által növeljük, a szükséges levegő térfogata annyira csökkenthető, hogy a nitrogén és szénoxidok nem befolyásolják lényegesen a víz és a sósav kondenzációját. Eddig a sav eredményes kondenzációjához nagyon sok levegőt kellett alkalmazni. Mint már említettük, a szén alkalmazásának valódi és főcélja az, hogy kiégjen és a töltés lyukacsossá váljék. Ezen találmány azonban nem szorítkozik a szénnek lyukacsosságképző anyag gyanánt való alkalmazására és a találmány szerint az sem föltétlenül szükséges, hogy a lyukacsosság a töltésnek a kemencébe való adagolása után képződjék. Az eljárás egyik változatánál a keveréktöltés készítése céljából alumíniumot és szilíciumot tartalmazó anyagokat és alkálichloridot (akár nátrium- akár káliúmchloridot) összekeverünk és ezekhez oly anyagokat adagolunk, melyek később kiválnak és a masszát lyukacsosai! hagyják hátra. Ezen anyagoknak természetesen nem szabad a sósavat vele érintkezve tisztátlanná tenni. A töltést képező szilárd anyagokat előnyösen jól megőrölt állapotban keverjük össze é3 általánosságban brikette.kj lemezek alakjában vagy más alkalmas alakban a kemencébe adagolás előtt megszárítjuk.