60005. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fonalak, különösen egyenlőtlen hosszú rostokból való előállítására
sal párhuzamos helyzettel többé nem bírnak. A hulladékfátyol nyújtásával szemben föllépő ellenállás nagyon ingadozik; a leggyöngébb azokon a helyeken, hol nagy mennyiségű rövid rostok halmozódnak föl, Ilynemű összeállítás és a hulladékfátyol jellemzett tulajdonságai meggátolják a 8-as számnál nagyobb finomságú egyenletes fonál előállítását az ismert nyújtókészülékek segélyével. A találmány célja már most a fölsorolt hiányok kiküszöbölése. A találmány lényege abban áll, hogy a fátyolszalagot egyszeri vagy többszöri nyújtásnak vetjük alá, lehetőleg kis hosszakon, mimellett a szorítóhelyek távolsága, melyek között a nyújtás történik, célszerűen kisebb, mint a legrövidebb rostok hossza és a fátyolszalagot egész szélességében a szorítóhelyeken fogva tartjuk. A fátyolszalagot a szorítóhelyek előtt és mögött több ponton nyomásnak vetjük alá oly hosszon, mely a földolgozandó rostok hosszának felel meg. Ez az eljárás nem gátolja meg a rostok csúszását a fátyolon belül úgy, hogy a rostokat, melyeknek hossza nem haladja túl a nyomás vonalának hosszát, szakítás nélkül nyújtjuk és azok úgyszólván a fonál tengelyét képezik, másrészt a szalag- vagy fátyolrostok tökéletesebb kiegyengetését és egyszersmind azok párhuzamosságának viszszaállítását érjük el, melyet a cérnázási folyamat károsan befolyásolt, vagy melyet a kártolás vagy a szétosztás a bundában megzavart. A nyújtási együttható, vagyis a nyújtott fátyol elért hossza és az eredeti fátyol (hossza közti különbség aránya utóbbinak hosszához a nyújtás kezdete előtt) minden nyújtásra vagy egyforma nagyra vehető, vagy minden ujabb nyújtásnál csökkenthető. A rajz a találmány szerinti berendelésnek néhány foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábrán vázlatosan föltüntetett berendezés az (11 ; 12 stb.) hengerekből áll, melyek azonos irányban forognak és melyeknek hengeres köpenyei gumiból, bőrből, vagy más nagy súrlódást okozó anyag•i — ból vannak. Ha a hengerek a nyilak irányában forognak, úgy az "(ÍJ henger a szalag vagy fátyol hozzávezetésére, az (12 ) henger pedig annak elvezetésére szolgál. Az (12 ) hengernek nagyobb kerületi sebességet adunk, mint az (lx ) hengernek úgy, hogy ezáltal a (14 ) fátyolt vagy szalagot az (li) hengerről az (12 ) hengerre való átmenete alkalmával nyújtjuk, ha azt a hengerek köpenyfölületeihez szorítjuk. E leszorítást a (9, 10, 15, 15, 17) tengelyek körül szabadon forgó (6, 7, 11, 12, 13) hengerek végzik, melyet a súrlódási nyomás hoz forgásba. A (6, 7, 11, 12 és 13) hengerek között 1—2 mm.-es hézag van meghagyva. Pamut-, lenhulladék- vagy más efféle anyagból való fátyolnak nyújtása alkalmával a (6) és (7) hengernek átmérőjét 3—5 mm.-re választjuk, míg . ellenben pamuthúzógépeken való nyújtáshoz 5—12 mm. átmérőt választunk. Más anyagnak földolgozásánál ezen méretet az illető rostok hossza szabja meg. A (6, 7) nyújtóhengerek átmérője, valamint a hengerek közti hézag nagysága megszabja azon hosszat, melyen a szalag vagy fátyol nyújtása történik. Ha a (6, 7) hengerek átmérője 3 mm. és a hézag szélessége 1 mm,, akkor a fátyol nyújtása 4—5 mm. hosszon történik. A (11, 12, 13 ) hengerek a fátyolnak vagy szalagnak az (1X ) és (12 ) hengerek fölületéhez való szorítására szolgálnak. E célra természetesen több henger is alkalmazható, mimellett azoknak kisebb része a (6) henger mellett, nagyobb része pedig a (7) henger mellett rendezendő el. Azonkívül még a (3) hozzávezető hengert alkalmazzuk, mely az (5) szemen keresztül vezetett fátyolt vagy szalagot az (ÍJ hengerhez vezeti. Az (lu 12 ) hengerek (21 ( 22 ) tengelj ei egymáshoz közelíthetők, illetőleg egymástól • eltávolíthatók, annyira, hogy a (6) és (7) hengereknek az (11 } 12 ) hengerek középpontjain átmenő (a, b) vonaltól a kívánt távolságban való beállítása a készülék üzemének megszakítása nélkül foganatosítható. Ha az utolsó (13) hengert elhagyó fátyolt sodrásnak vetjük alá, akkor az ezen célra szolgáló készülék olyképen állítandó be,
