59942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lebegő állapotban levő testeknek kezelésére
— 3 -anyag, a harmadikban ugyancsak meghatávozott, az előbbihez képest azonban kisebb szemcséjű agyaganyag csapódik le. Végül az osmosegép a kívánt finomságú és •tisztaságú anyagot adja. Az ülepítés és elektroosmotikus eljárásiak kombinációja igen nagyszámú változatot tesz lehetővé, vagyis azzal az előnnyel jár, hogy vele ugyannak az anyagnak megbatározott nagyságú szemekből álló része, valamint lebegő állapotban lévő keverékekből egy meghatározott frakció kiválasztható. Emellett, a végtermékre nézve igen lémyeges előny mellett, fönti kombinációnak egy további előnye abban áll, hogy általa az osmosegépet tehermentesítjük, amennyiben ugyanis bizonyos alkatrészek, melyek különben a gépen áthaladnának, illetve abban elektromos energiának a fölhasználása által kiválasztandók volnának, a lebegő anyagnak az osmosegépbe való belépése előtt leülepednek. Ezáltal áramban megtakarítást érünk el. A föntiekben leírt eljárás még javítható, 'ha azt a folyadéknak körfolyamata mellett visszük keresztül. Ekkor az osmosegépből kifolyó, lebegő állapotban lévő anyagot egy vagy több kádba tovavezetjük, melyeken azután további oly kiválasztások- mennek végbe, melyek az osmosegépben végbemenő elektroosmotikus folyamatnak következményei. Ezekből a kádakból a visszamaradó folyadékot a kavarókádba vezetjük vissza, ahol azt esetleg új anyagnak a hozzáadása által ismét töményebbé tesszük. Azáltal, hogy a lebegő állapotban lévő anyag körfolyamatában egy osmosegépen halad át, EZ anyag a savmaradékoktól mindinkább megtisztul, mely savak az anóda felé haladnak és az agyaggal együtt eltávolíttatnak, illetőleg egy diafragmának az anóda előtt való alkalmazása esetén az anódatérben maradinak. Minél nagyobb mértékben szabadítjuk meg az anyagot a savmaradéktól, annál nagyobb mértékben hat az alkalmas elektrolit. Az eredmény az, hogy úgy az ^alkatrészeknek kiválasztása hatásosabb, valamint az is, hogy a kiválasztott részek szárazabbá, azaz szilárdabbá válnak. Körfolyamat alkalmazása nélkül a leválasztott anyagok vízben dúsak, körfolyamat alkalmazásánál pedig vízben szegények. Az anyag az osmosegépben különféle behatásoknak van alávetve, így igen előnyösnek bizonyült, ha az anyagot például kavarószerkezet segélyével egy perforált, vagy lyukasztott lemezből előállított katódán vezetjük át. A lebegő állapotban lévő anyag ekkor a katódánál elektroosmotikus vízkiválasztás következtében egy vízmentes rétegen halad át, mely alkálinak elektrolitikus úton való kícsapása folytán alkalikus. Ezáltal újabb kiválások keletkeznek és az oldat nagy mértékben telítetten lép az elektróda közötti térbe. Mint már föntebb említve volt, az oldatnak elektródák között lévő töménysége is befolyással bír a jelén eljárásra és kitűnt, hogy a töménységtől az áram kihasználása függ. Utóbbi kedvezőbb, ha az oldat töménysége nő. A kavarószerkezetnek továbbá még az is a föladata, hogy a tö-_ ménységnek csökkentését az anódatérben meggátolja. A kavarószerkezet helyett más oly alkalmas szerkezetet is használhatunk, mely a folyadéknak a kellő sebességet és irányt megadja. A leírt eljárás szerint hozzáadott elektrolitnek mennyisége rendszerint igen csekély, így a legtöbb esetben elegendő, ha 10 kg. agyaghoz, melyet 20 liter vízzel iszapoltunk, körülbelül 5 cm8 valamilyen 25°/0 -os amonniakoldatot keverünk. Vannak azonban oly anyagok is, amelyek többé-kevésbé közömbösek és valamely alkalmas elektrolitnek a hozzáadása által még nem jutnak abba az állapotba, hogy jelen eljárással kezelhetők legyenek. Ily anyagokat villamosan aktívvá tehetünk azáltal, ha alkalmat adunk neki arra. hogy kimondottan elektropozitiv vagy negatív colloidanyagokat abszorbeáljanak. Valamely a villamos áramra indifferens agyaghoz például csekély mennyiségű huminsavat adunk hozzá. Ha azután az elektrolitet például nátronlúgot is hozzákevertük, akkor
