59925. lajstromszámú szabadalom • Vontatókötél szorító drótkötélpályákhoz

rong és a szorítópofa között csak keskeny függődarab foglal helyet. Ebben az állásban a függőnek a menetirányban végzett eset­leges lengései nem gyakorolnak észrevehető befolyást. Hogy a kocsi súlyáénak záróhatását az esetleg fölfelé irányult erők meg ne szün­tethessek és így a szorítót ki ne nyithas­sák, a szorítón még a következő biztonsági berendezés is van alkalmazva, mely egy függélyes irányban eltolódható (1) reteszből áll. Ez a retesz alsó, ékalakban kihegyezett végével a szorító zárt állásánál (2. ábra) \ áz (ej szorítóemelőn alkalmazott (n) fölii­letre fekszik és a másik szorítópofával kap­csolt (c) test megfelelő vezetékében mozog, fölső végén pedig horogalakú (m) toldattal van ellátva, melynek segélyével az állomá- j sokon lejtős vezetőfölületekre, pl. az 1. ábrán látható elrendezésnél a (h) görgők vezeté­sére szolgáló (i) sinekre fut föl, minek kö­vetkeztében az ókrekeszt is fölemeli. A leírt berendezés működési módja a kö­vetkező : Ha a kocsi a vontatókötélnek a szorító­pofák közé való bevezetése után az állomás kapcsolóhelyét elhagyja, tehát a szorító is elzáródott, az (m) toldat elhagyja a kap­csolósineket, az ékretesz leesik és az (e) emelőn és (c) vezetőrészen alkalmazott fö­lületek közé lép be. Az ékfölület hajlás­szöge akkora, hogy' az (n) fölülettel való érintkezés helyén' emelt merőleges az (f) forgáscsap fölött haladjon el, minek követ­keztében az ékretesz az emelőnek a csatolt rajzon látható vetület szerint az óramutató forgásirányában történő minden forgását, mely a szorító nyitását idézné elő, meggá­tolja. Ha ellenben az emelő esetleges ha­tások, pl. rázkódások következtében, vagy pedig a szorítónak mechanikus úton történő erősebb meghúzásánál az ellenkező irány­ban forog, az ékretesz mélyebbre csúszik be, minek következtében a fokozott befogó­hatás is fönmarad. Annak következtében, hogy az ék két ugyanabban az irányban, de különböző se­bességgel mozgó tag közé tolódik be, oly differenciálhatás létesül, mely mérsékelt ékszög testében is igen erélyes szorítóha­tást létesít. Az elreteszelés egyidejűleg azt is meg­gátolja, hogy pl. erős lejtősségű szakaszo­kon, hol a kocsi ferde állása miatt csak a teher egyik komponense hat a szorító meg­húzására, a szorítóerő megcsökkenjen. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vontatókötélszorító drótkötélpályákhoz, melynek meghúzását a kocsi súlya esz­közli és melynél a vontatókötél beveze­j tése alulról történik, jellemezve oly át­tevés által, mely egy az (a, b) futómű­ben vezetett, az egyik szorítópofát hordó (c) testből és egy ehhez csuklósan erő­sített, a másik szorítópofát hordó (e) j emelőből áll, mely két alkatrész úgy működik össze, hogy a kötélnek szorí­tóból való kihúzására törekvő erők a befogóerők növekedését idézik elő. 2. Az 1. igénypontban védett vontatókötél­szorító foganatosítási alakja, azáltal jel­lemezve, hogy az egyik szorítópofa az (a, b) futóműben vezetett (c) testtel van szilárdan összekötve és a függő a szo­rítóra forgathatóan van fölfüggesztve. 3. Az 1. igénypontban védett vontatókötél­szorító foganatosítási alakja, azáltal jel­lemezve, hogy az (a, b) futóműbe veze­tett (c) test a szorító közelében, a futó­művel szemben, egy (d) hajtórúd segé­lyével van vezetve, oly célból, hogy a súrlódást csökkentsük és így az önzá­rást fokozzuk. 4. Az 1. igénypontban védett vontatókötél­szorító foganatosítási alakja, azáltal jel­lemezve, hogy a (k) függőcsap a von­tatókötél fölött fekszik, hogy a vontató­kötelet alulról lehessen bevezetni, azon­ban oly közel van a vontatókötélhez, hogy görbületi tárcsák körül való elha­ladásnál a függő oldalán a szorítópofán kívül csakis a függő legfölső, legvéko­nyabb része legyen a tárcsa és a kötél között. 5. Az 1. igénypontban védett vontatókötél­szorító foganatosítási alakja, azáltal jel­lemezve, hogy a szorítót a szorítópofák

Next

/
Oldalképek
Tartalom