59904. lajstromszámú szabadalom • Rudak, csövek, tuskók és effélék rétegesen egymás fölé enyvezett furnérszalagokból

kemény nyárifarétegből képezett funérok­ból előállított tárgyak tetemesen kisebb súly és térbeli kiterjedtség mellett sokkal nagyobb szilárdsággal és merevséggel bír­nak, mint az említett ismeretes eljárás sze­rint előállított tárgyak. A találmány továbbá lehetővé teszi, hogy magasabb célokra hasznayehetetlen, laza összetételű, tehát olcsóbb fanemek a leírt előnyöket mutató tárgyak előállítására föl­használhatók. Azonkívül bizonyos célokra igen sok fánál a fatörzsnek csak befelé fekvő öregebb ós ellentállóbb részét, az úgynevezett szinfát lehetett fölhasználni, amivel szemben a találmány értelmében a fának fiatalabb, kevésbé ellentálló évgyű­rűkből álló, kifelé fekvő részét, az úgyne­vezett háncsfát is alkalmassá tesszük azál­tal, hogy a nyári fát belőle kihámozzuk. A közönséges funérokból álló rudak stb. ismeretes elkészítési módjánál a tavaszifa­rétegek pórusai enyvvel teleszívódnak, mi­által súlyúk tetemesen megnövekszik, anél­kül, hogy szilárdságuk és vízáthatlanságuk ezáltal megfelelően megnövekednék, mint­hogy az enyv maga is nedvszívó. Az így előállított tárgyak tehát a kiszáradásnál és a nedvesség újrafölvételénél vetődésnek, húzódásnak és megrepedésnek vannak ki­téve. A tavaszifában, nevezetesen kevésbé értékes fanemekben lévő nedvnek légköri vagy egyéb behatások alatt beálló bomlása következtében bomlási vagy rothadási jelen­ségek mutatkoznak és épen a tavaszifa­részek azok, melyek a badák, alacsonyabb rendű állatkák és egyéb organizmusok tá­madásainak vannak kitéve. A csak tavaszifából álló (a') funérok gyantával vannak telítve, tehái egymásra­enyvezésüknél úgyszólván semmi enyvet sem szívnak föl úgy, hogy az egymás fölé rétegezett funérok összesajíolásánál majd­nem az összes enyv a réseken át kiszorít­tatik és az egyes funérrétegek között csak egészen vékony enyvrétegek maradnak. Az új eljárással előállított tárgyak tehát válta­kozó nedvességbehatásokkal szemben érzé­ketlenek, húzódásnak és vetődésnek nin­csenek alávetve és határtalan tartósságúak. Az 5. és 6. ábrán látjuk, miként lehet az új funérok réteges egymásraenyvezése ál­tal csöveket előállítani. A föltüntetett kiviteli példánál a cső fala­zata négy funérrétegből tevődik össze, me­lyek a 6. ábrán világosabb ábrázolás céljá­ból lépcsőzetesen vannak föltüntetve. A leg­belső réteg egymenetű csavarulat módjára van csavarolva és a csőnek alakját adja; a második és harmadik réteg meredek bal­jobbmenetű csavarulat alakjában van csa­varva és a csövet merevíti és a torziós erő­ket fölveszi; a külső réteg hosszában futó funérokból áll és a húzó és nyomóerőket veszi föl. A találmány értelmében előállított rudak, csövek stb. nagy szilárdságuk, csekély sú­lyúk és csekély nedvszívó képességük foly­tán a legkülönbözőbb technikai és tudomá­nyos célokra alkalmasak, így például igen jó szolgálatot tesznek a röpülőgép- és lég­hajóépítkezésnél. SZABADALMI IGÉNY Rudak, csövek, tuskók és effélék rétegesen egymás fölé enyvezett, funérszalagok­ból, azáltal jellemezve, hogy azokat oly funérokból állítjuk elő, melyeket a törzs évgyűrűinek rétegenként való leválasz­tása és a puha tavaszi fának rákövet­kező lehámozása által kapunk. (1 rajzlap melléklettel.) PALLA8 RÉSZVÉflVTÁRSA8ÁG NYOMCÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom