59900. lajstromszámú szabadalom • Sarkcsapággyal bíró löveg

pofc a szerint, amint a (g) csavart be- vagy kiesavaroljuk, az (e) illetve a (d) támasztó? csapágy hordja. Az (a) sarkcsapot a csapágybaknak két <{h) és (i) nyakesapágya mérhető szabad mozgási térnek meghagyásával fogja körül. Ezen nyakcsapágyak és a sarkcsapnak megfelelő részei kissé kúposán vannak alakítva, hogy a billenő mozgásokat lehetővé tegyék. Hogy már most a hájónak oldalra fekvésénél föllépő billentő nyomatékok hatása alatt a (h) és (i) nyakcsapágyaknál csúszó súrlódás föl ne léphessen, a billentőnyomatékoknak rugalmas fölvetelére mindkét ágyazási helyen a rúgós (k) és (1) golyós •csapágyak vannak elrendezve. A sarkcsap csakis akkor fog a (h, i) nyakcsapágyaknál meghagyott szabad mozgási tért túllépő kibillenést végezni, amikor a billentőnyomaték oly naggyá lesz, hogy az a nyakcsapágynak rúgóerejét legyőzi, A billentőnyomatéknak ily mérvű növekedésétől azonban csak a lövésnél lehet tartani, vagyis Oly pillanatban, amelyben a lövegcsövet amúgy sem kell forgatni, míg a hajónak oldalra fekvésénél a billentőnyomatékok kizárólag a löveg, tömegeloszlásától függnek úgy, hogy a golyós csapágy rugalmassága fölvelieti azokat. A golyós csapágyakat nemcsak a sarkcsap körül, hanem az ürös sarkcsap belsejében is lehet alkalmazni, ha a fölső (e) támasztócsapágyat elhagyjuk és az (f) oszlop helyett a csapágybaknak fenekén megerősített nyakcsapot alkalmazunk. Hogy a billentőnyomatékok a csőcsapokban se. okozhassanak csúszó súrlódást, a (b) villának ágaiba (2. ábra) ugyancsak az (m) rugós golyós csapágyak vannak beszerelve, melyekben az (n) csőcsapok vannak ágyazva. Evvel azt érjük el, hogy a csőcsapok csapagyaikhoz akkor sem fekszenek hozzá csúszó súrlódással és nem nehezítik meg a cső mozgatását, ha a hajó a vízszintes állásából kitér. Lövésnél a golyós csapágyak rugói összeszoríttatnak és a lökést a (b) villák veszik föl. A rugalmas golyós csapágyaknak különösen célszerű foganatosítási alakja látható a 3. és 4. ábrában. A golyós csapágy a szokásos módon két egymással koncentrikus (°> P) gyűrűből áll (4. ábra), melyek között a (q) golyók fekszenek. Az ismert szerkezetektől eltérően a külső (p) gyűrű a tokban nem fix módon, hanem eltolhatóan van ágyazva. Ez a tok az (r) gyűrűből és áz erre rácsavarolt (s) fedélből áll (3. ábra); a tokban a sűrűn sodrott (t) spirális rúgó van elrendezve, melyet az eltolható (p) gyűrű, az (r) gyűrű és a külön (u) betétgyűrű oly módon fog közre, hogy az a csapágytengelyre merőleges igénybevételeknél oválisán összeszorítható. Lehet más alakú rugókat is alkalmazni, azonban a föltüntetett foganatosítási alak különösen előnyös, mert a rúgóhatás az egész kerületen teljesen egyenletes. A rúgónak harántmetszete tetszőleges lehet. A rúgót a golyós csapágynak belsejében is lehet elhelyezni. Az (o) futógyűrű a tokban nincsen vezetve és így ebben ferde helyzetbe is be* állhat, tehát módot nyújt a tengelynek arra, hogy az is ferde helyzetet foglaljon el vagy valamely pontja körül elmoz^ dúljon. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Sarkcsapággyal biró löveg, jellemezve legalább egy-egy, a csapágybak és az ebben szabad mozgási tér meghagyásával ágyazott sarkcsap között, fölül és • alul akként elrendezett rúgós golyós csapágy által, hogy a sarkcsap a föllépő billentőnyomatékoknak hatása alatt bizonyos mozgásokat végezhet. 2. Az 1. alatt igényelt lövegnet egy foganatosítási alakja, jellemezve rúgós golyós csapágyakba ágyazott és ezektől gyűrűszerüen körülvett csőcsapok által. 3J Az 1. ós 2. alatt igényelt lövegeknél és általában lökések rugalmas fölfogására egy rúgós golyós - csapágy, melynél a golyógyűrűkkel koncentrikusan egy spirális rúgó van elrendezve, jellemezve azáltal, hogy a rúgót külön szerkezet központosítja és feszíti meg előzetesen. 4. A 3. alatt igényelt rúgós golyós csapágy-