59882. lajstromszámú szabadalom • Radiotelegráfiai berendezés Morse jeleknek ütés és ellenütés útján való átvitelére

az (a) telepen át van zárva; ha ellenben a <b) billentyű a mellső üllőre támaszkodik, a transzformátor primér áramköre nemcsak az (a) telepen át, hanem az (a) teleppel sorba kapcsolt (c) póttelepen át is zárva van. A transzformátor (e) szekundér tekercse végeinél az (s) deflagrátorral, valamint a (g, g) kondenzátorok külső fegyverzeteivel van összekötve; a kondenzátorok belső fegyverzetei külön-külön a második <o) deflegrátor két gömbjéhez vannak kapcsolva; az (o) deflegrátorhoz a következő áramkör csatlakozik: a Dagy átviteli transzformátor (i) primér tekercse és két különálló és egyenlő (h, h) akkumulátortelep. Megjegyzendő, hogy a kondenzátorok kisülési árama inkább halad át tisztán ohmos ellenállásokon, mint önindukciót tartalmazó vezetékeken. Ha az (f) megszakító zárása után a jelek küldését megkezdjük, a (b) billentyű lenyomásánál a (b, d, a) áramkör egy pillanatra nyílik és így különáram képződik, mely az (s) deflegrátorban szikra keletkezesét és oszcilláló kisülést okoz; az oszcilláló kisülési áram a (g) kondenzátor külső fegyverzetei folytán a (g, h, i, g) áramkörben megismétlődni törekszik. Az átviteli transzformátor (i) primér tekercsének nagy indukciója miatt azonban a (g) kondenzátor kisülési árama inkább az (o) tér nagy ohmos ellenállásán hatol át, melyben a kisülés történik. A keletkező szikra a (h, i, h) áramkört zárja és az átviteli transzformátor primér tekercsén a nagy erősségű áram halad át. Amint ezen áram megszűnik, nagyon erős különáram képződik, mely még a transzformátor szekundér tekercsét is gerjeszti úgy, hogy a (k) deflegrátorban heves kisülés megy végbe. Az ily módon adott jelt az átviteli ütésnek nevezzük. Ha a (b) billentyű a mellső üllőről fölemelkedik, hogy nyugalmi helyzetébe térjen vissza, a (b, d, a, c) áramkörben rövid áramnyitás keletkezik, melynek folytán úgy, mint az előbbi.esetben, az (o) deflegrátorban szikra keletkezik, mely hevesebb, mint az előbbi, mert a (b, d, a, c) áramkörben megszakított áram a (c) póttelep beiktatása folytán erősebb. Ezen nagyobb feszültségű szikrának tehát az előbbi, relative tehát kisebb ellenállást kell legyőzni és a pillanatnyi áramnak, mely a szikra által képezett (h, i, h) áramkörben halad, erőssége nagyobb, minek következtében ezen áram megszűntekor a (k, 1, j) áramkörben hevesebb oszcilláló kisülés keletkezik, mint az, mely az előbbi esetben az «ütést» jelképezte. Ezen második kisülés az ellenütést jelképezi. A 6. ábrán ütés és ellenütés átvitelére való más berendezés látható, mely egyenárammal működik, (p) a transzformátor primér tekercse, mely a (b) teleppel és a billentyűvel sorba van kapcsolva. A billentyű belső üllője és támaszpontja közé megfelelő kondenzátor van iktatva, A deflegrátor oly módon van beállítva, hogy a szikra az áram zárásának pillanatában keletkezik. A zárási különáram hatásait majdnem teljesen megsemmisíti a kondenzátor töltése, mely a megelőző nyitási különáram keletkezésének idejében halmozódott föl. A (c) kondenzátor segítsége és megfelelő kapacitása következtében a billentyű működtetésekor a deflegrátorban majdnem egészen egyenlő két szikrát kapunk: az egyiket az áramkör zárásakor és ez jelképezi az ütést, a másikat pedig áramnyitáskor és ez az ellenütést jelképezi. A berendezés elektromágneses billentyű segítségével működtethető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás radiotelegráfiai vagy közönséges telegráfiai átvitelnél betűk jelzésére, azáltal jellemezve, hogy az egyes beftük jelzésénél a közönséges rövid jelet (pontot) szorosan egymásután leadott két (előnyösen rövid) jellel (ütéssel és ellenütéssel) és a közönséges hosszú jelet (vonást) egymástól nagyobb közökben leadott két (szintén rövid) jellel (ütéssel és ellenütéBsel) helyettesítjük. 2. Az 1. igényben védett eljárás változata, azáltal jellemezve, hogy a telegráfiai abc pontját vagy vonását helyettesítő