59825. lajstromszámú szabadalom • Gyorstávíró

most a tükör minden állásában éles képet nyerjünk, az (U) lencse helyzetét kell csak változtatnunk úgy, hogy a tükörtől a sor elején és végén álljon legtávolabb: e célból az (U) lencse a (V) számban az (Y) rúd által tolható el, mely rudat az (8) tükröt működtető (W) tengely (Z) excentere vezérel. A sor befejeztekor az (R) érzékeny hártya egy sormagassággal tovább menesztetik s az új sor az előbbi alá vétetik föl. Á tükröt és a hártyát egy elektromos motor működteti kényszerkapcsolatosan úgj', hogy a két mozgás csak egymástól függően mehet végbe. Az érzékeny hártya-vagy papir tekercselve van s fölvételkor egy sor méretének megfelelő nagyságú ablak elé kerül; fölvétel után egy gyönge előhívót pl. melóit tartalmazó kádba vezettetik, melyben üveghengereken £alad végig, hogy végül a mosóvizén és a fixálón vezettessék keresz-. tül. A fölvett képet ismert fotográfiai módokon meg is fordíthatjuk. A galvanométert egy megfelelő shunttel szabályozhatjuk, A vonalvezeték mentén a vonal természete szerint alkalmas kondenzátorokat stb. rendezhetünk el. A betűfaj változtatása a 8—13. ábrákban föltüntetett szerkezet révén eszközölhető. Minthogy az egy betűfaj kilencven betűje egy sorban van az (Ej ernyőn, e sört <egy alkotó mentén rendezzük el és az ernyőt liengerfölület gyanánt képezzük ki űgy, hogy több betűfajt rendezhetünk el rajta egymással párhuzamos alkotómenti sorokban. E palástrész működtetése azon alapszik, hogy a küldő «betűváltó» billentyűje és a <18, 18', 18") részei által működtetett (20) mágnes a (21) kilincskerék révén állandóan egy irányban foroghat egy ezzel kapcsolt kereket, melynek egy körülforgása az (E) •ernyő egy teljes oda-vissza kilengését eszközölheti, mimellett mindegyik áramlökés ÍÍZ ernyő egy másik sorát hozza a működő helyzetbe. Ha tehát a (I) betűfajtól indulunk ki és hét betűfaj van, oly kerékrendszer alkalmazandó, hogy hat áramlökés sorba a (II, III, IV, V, VI, VII) betűsorokat hozza munkahelyzetbe, s a következő hat (VI, V, IV, III, II, I) sorrendben hozza vissza a legelső betűfajt, amiből látható, hogy a (21) keréknek tizenkét foggal kell bírnia. A kilncskerék (22) tengelyére két (24, 25) kerék van ékelve, melyek kerületük felén fogazottak és akkorák, hogy félkerür létük hossza egyenlő az (E) ernyővel egyer sített (26) sektoréval. A (24) kerék összefog az ernyő (23) csapja körül ágyazott (26) sectorral, míg a (25) kerék egy (27) kerékbe kapcsolódik, mely viszont az ernyő egy másik (27) fogas szektorába fog. A (24, 25) kerekek mélyesztett aypa', 3', y' kerületfelei a (26) és (27) részek fogainak szabad mozgását nem gátolják. A 8. ábrán az egyik (26) szektor hajtását látjuk; 9. ábra szemben mutatja a két Bzektort és a közvetítő (27) kereket; a 10. ábra a (24, 25) kerekeket mutatja, melyek , közül az egyik a (26) szektorral fog össze, míg a másik kikapcsolódott a (28) szektorból és a (27) kerékkel fog csak össze ; a 11. ábra a (24—26) áttételt azon helyzetben mutatja, mikor az első betűfajnak megfelelő (I) pont van működő helyzetben úgy, hogy ha az a S p fogazott ív a nyíl irányában fordul, a (II, III, IV, V, VI, VII) pontok kerülnek (I) helyére. A 12. ábra (25— 28) áttételt azon helyzetben mutatja, midőn a (VII) betűfaj van működő helyzetben, a (24) kerék fölszabadult a (26) szektortól, de a (25) kerék összefogott a (27) kerékkel, melybe a (28) szektor befog úgy, hogy a nyíl szerinti tovaforduláskor a (VI, V, IV, III, II, I) pontokat viszi kellő helyzetbe s végül fölszabadul. A kilincskerék fogainak száma kettővel kisebb, mint a betűfajok számának kétszerese (hét betűfaj esetén tizenkettő). Ezen elrendezés biztosítja a kívánt sor kellő helyzetbe jutását ; az elrendezés még a 13. ábra értelmében egyszerűsíthető. Az ernyő váltakozó föl és lemozgását forgattyúrúd segélyével létesíthetjük, melyének forgattyúját a (21) kilincskerék működ-