59788. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés ellenőrző áramkörökhöz

akkor váljék lehetővé, mikor az (81) jelzőkontaktuson áram ment át, a vezetékbe az (81) kontaktusnál egy (C) kondenzátort, a (Jl) induktornál (Ll) önindukciót és a (B) blokkmezőnél (L2) önindukciót kapcsolunk be. Az önindukciót létesítő csévéket, melyeket egy ily cséve is helyettesíthet, a (C) kondenzátorhoz viszonyítva, akként hangoljuk, hogy a (B) blokkmezőt az áram csakis akkor válthassa ki, mikor az (Ll, L2) önindukción és (C) kondenzátoron megy át. Ha tehát az (81) áramzáró még nyitva volna, a két vezeték azonban valamely hibás (X) helyen érintkeznék egymással, a kiváltó áram nem létesülhetne. A 3. ábrán példaképen oly mechanikus állítómű látható, melynél a kiváltó áramkör létesülése nemcsak a jelző állásától, hanem attól is függ, hogy a vonat elhaladt legyen. A blokkbillentyűnek a vonat elhaladásától való függőségét — melyet ismert nyomógombos elreteszelés és sinkontaktus közvetít — a rajz áttekinthetőbbé tételére ábrázolva nincs. Míg az (M) jelzőmotor visszafutását be nem fejezte és az új kapcsoló az (R) visszaállító vezetéken fekszik, vagy mialatt a jelző visszaállítása után, mikor az (ul) kapcsoló a megrajzolt második állásában van, a vonat valamely tengelye még a szigetelt (Js) sinen áll, az áram a (Ba) telepből az (Sp) elreteszelő mágnesen át a földbe folyik .úgy, hogy az elreteszelő mágnes fegyverzetét meghúzva tartja és így a blokkbillentyű lenyomását meggátolja. Amint azonban a vonat utolsó tengelye is elhagyta a sz.getelt sint, a földhöz való levezetés megszűnik és az elreteszelő elektromágnes biztosan árammentes. Most már le lehet nyomni az (A) blokkbillentyűt. Ekkor záródnak az (ml) és (nl) kontaktusok úgy, hogy csak az (E) föld, (Ll, Jl) induktor, (H) állítóemelő, (ul) kapcsoló, (C) kondenzátor szigetelt sin, (A) blokkmező, (B) blokkmező, (L2) föld áramkör marad zárva. Csakis ekkor blokkozhatja az áram az (A) blokkmezőt és blokkozza ki a (B) blokkmezőt. A 4. ábrán a szigetelt sinen a kondenzátor és az erre hangolt önindukciók helyett (TI, T2) transzformátorok vannak alkalmazva, melyek a (Jl) induktortól jövő áramot föltranszformálják. Az (A) és.(B)blokkozó mágnesek ekkor csak nagyobb feszültségre szólalnak meg. További példa az 5. ábra. Itt váltakozó áram helyett szaggatott egyenáramot használunk, melyet forgó (U) árammegszakító létesít és mely a transzformátor (T2) szekundér tekercselésében váltakozó áramot indukál. Eme váltakozó áram hullámának alakját még a (Cl, C2) kondenzátorok is befolyásolják. A leírt eljárás szerint két egymásmelleit fekvő vezetékbe bekapcsolt több ellenőrző berendezést egyetlen elektromos hangolással is lehet biztosítani (6. ábra), ha ezt a legtávolabb fekvő ellenőrző helyen alkalmazzuk. Ha ekkor áram létesül, biztosak vagyunk, hogy az az összes ellenőrzendő (8) helyeken átment, mert ha bármely tetszőleges ellenőrzendő helyen létesül (X) rövidzárlat, az (A) ellenőrző berendezés jelzést nem adhat. Az áram átalakítására szolgáló berendezés a föntebb leírt példákban az ellenőrzendő hellyel szerves kapcsolatban nincs, j mert ezt szerkezetileg akként lehet kiké-1 pezni, hogy ott a vezetékek érintkezése I gyakorlatilag ki legyen zárva, a biztonság legnagyobb foka azonban akként érhető el, hogy az ellenőrző kontaktus nyitásánál vagy zárásánál az elektromos áram kívánt transzformálására szolgáló berendezéseket közvetlenül befolyásolja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsolási elrendezés ellenőrző áramkörökhöz, melyeknek idegen áramok által befolyásolt övezetük van, azáltal jellemezve, hogy az ellenőrző áramot a veszélyeztetett övezeten kívül transzformáljuk, mikor az ellenőrzendő tag a kellő helyzetben van. 2. Az 1. alatt védett kapcsolási elrendezés I foganatosítási alakja, azáltal jellemezve,