59759. lajstromszámú szabadalom • Elektromos távkapcsoló

A -Az áramforrásból kibocsátott kapcsoló­áramimpulzusok előbb a (41) fegyverzet vonzását idézik elő, miáltal a (47) kilincs az (1) kapcsolótengellyel kapcsolaton kívül és az (51) kar az elreteszelő helyzetbe hoza­tik. Közvetlenül erre a (6) és (60) elektro­mágnesek gerjesztetnek. A (60) elektro­mágnes a (4) keretet magához vonzza, mi­által a vezetékkontaktusok a kontaktus­mezővel érintkezésen kívül hozatnak. A (9) fegyverzet vonzása folytán a (18) horog a legközelebb fekvő foggal kapcsolatba hozatik, míg a (13) horog a (37) kar által a (12) fogakkal való kapcsolaton kívül forgattatik, mimellett a (44) kilincs a kapcsolötengelyt leesésében megakadályozza. Ezután a (9) fegyverzet szabadon engedtetik, mimellett a (24) fogashenger és ezzel az (1) kapcsoló­tengely is a (9) és (18) részeknek a (15) rugók által való működtetése folytán két (20) fog közötti távolságnak megfelelően egy lépéssel elforgattatik, míg a (13) horog előbbi kapcsolatába visszatér. Ily módon a kapcsolótengely a (6) elektromágnesen át­haladó egymásra következő bizonyos, számú áramimpulzus folytán bizonyos számú lépés­sel forog. A (7) elektromágnes gerjesztése ezután megszűnik. A (41) fegyverzet sza­badon bocsátása által egyúttal a (34) át­kapcsolóelem is szabaddá válik, mimellett az a (33) rúgó hatása alatt másik véghely­zetét veszi föl. A (31) kar ugyanis az első kapcsolólépés által elreteszelő helyzetéből kiforgattatott. Ha azután a (41) fegyverzet újból vonzatik, az (51) kar újból az elrete­szelő helyzetbe kerül, ez esetben azonban az (54) kar másik oldalán. A (6) elektro­mágnesen áthaladó legközelebbi áramimpul­zusnál és a (9) fegyverzetnek ezáltal esz­közölt vonzatása folytán a (13) horog az átkapcsolóelem fordított helyzete miatt az alul legközelebb eső (12) foggal jut kap­csolatba, míg a (18) horog a (20) fogakkal kapcsolaton kívül hozatik. A (9) fegyverzet szabadon engedésénél a kapcsolótengely a (15) rugók által való működtetése folytán egy lépéssel emelkedik, míg a (18) horog előbbi kapcsolatába visszatér. Ily módon most már a kapcsolótengely a (6) elektro­mágnesen áthaladó áram ismételt zárása folytán lépésről-lépésre emelkedik, míg a kiválasztó mozgó kontaktusai a kontaktus­mező kívánt helytálló kontaktusainak közepe­elé jutnak, mimellett a (7) és (60) elektro­mágnesek gerjesztése is megszűnik, miáltal az átkapcsolás megtörtént. Ha a készüléket ismét a nyugalmi hely­zetbe kell visszavezetni, a (6) elektromágne­sen át áramimpulzust küldünk és közvet­lenül rá a (60) elektromágnest gerjesztjük. A (9) fegyverzet, vonzásánál úgy a (44) kilincs, mint a (13) horog a (46) rugónak a (42) karra gyakorolt hatása alatt a (12) fo­gakból kikapcsolódnak, továbbá úgy a (26) kilincs, mint a (18) horog is az (52) karnak az (55) pecekre gyakorolt hatása folytán a. (20) fogakból kikapcsolódnak. Ennek követ­keztében a (25) rúgó a (24) fogashengert a­kiindulási helyzetbe visszavezeti és egyúttal a (31) kar révén a (34) átkapcsolóelemet magával viszi úgy, hogy ez is ismét vissza­tér a kiindulási helyzetbe. Ezzel egyidejűleg a kapcsolótengely önsúlyánál fogva nyugalmi helyzetébe esik, ahol az a (47) kilincs által anélkül, hogy visszapattanna, közvetlenül nyugalomba hozatik. A találmány lényeges jellemzőitől való­eltérés nélkül a készülék természetesen némely tekintetben a leírttól eltérően képezhető ki. így pl. lényegtelen az, hogy a hajtószerkezet milyen rendszerű és milyen hajtóerő használtatik erre a célra; lehet a, (Q) elektromágnes helyett rugóerőt vagy légerőforrást használni. Az átkapcsolószer­kezet ellenőrző eszközét, mely a foltüntetett esetben a (7) elektromágnes (41) fegyver­zetéből áll, pl. valamely óraszerkezet vagy valamely lassan működő készülék is képez­heti, melyet a (6) elektromágnes működtet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Távolból beállítható, különösen önműköda telepek kiválasztója gyanánt kiképezett elektromos kapcsolókészülék, melynek egy vagy több mozgó kontaktusa két különböző irányban beállítható és pedig­ezen irányoknak megfelelő két (13,18,24)

Next

/
Oldalképek
Tartalom