59744. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegtesteknek a megolvasztott masszából való kimerítés által való előállítására

üvegfölőzíntől lefelé szúkülő külső alakot ^adjunk és a fölfogórész külső fölülétét lehetőleg simán és legömbölyítve tartsuk. Az üvegtárgy fölső részének vágy sapkájának képzésénél a munkásnak a fölfogórészt úgy téli fölemelni, hogy az említett megmerevedett üvegből való külső gyűrű a kimerített henger sapkájába, illetve vállrészébe fölvétessék, amennyiben t. i. üreges üvegtestek kimerítéséről van szó, mert különben •ezen megmerevedett üvegmassza az üreges- test hengeralakú részébe juthatna, ami által természetesen hibás termék keletkeznék. Ezen külső, lehűlt üvegmassza fölfogása után a tárgy sapkaszerű részét a tu-Jajdonképeni átmérőre fújjuk föl, mire a kimerítés szokásos módon történik. A belső lehűlt tartókarima, illetve tartógyűrű képzése után a munkásnak arra kell ügyelni, hogy az üvegtárgynak a gyűrű -alatt lévő, azaz közvetlenül a fölfogórész alsó fölületével szomszédos részét ne oly mértékben fújja föl, hogy lehűlés alkalmáéval ezen rész és a fölfogórész között szorulás állhatna be. A üvegtárgynak egészen szabadon kell függnie a megmerevedett tartókarimán, illetve a tartógyűrűo, amelyet viszont a fölfogórész léce tart. Az üvegtárgynak a tartógyűrű képzése után való további kimerítésénél az üvegtárgy belsejébe szokások módon vezetünk levegőt, hogy a belső légnyomás által az átmérőt megtartsuk és az összeesést megakadályozzuk. Tömör üvegtárgynak pl. lemeznek kimerítésénél természetesen a levegő hozzávezetése elmarad. Ezen esetben a fölfogórész megfeíelő nyújtott alakot nyer, hasítékos kivágással, amelybe az üveg beléphet. Ezen kivágás nyitott úgy, hogy a levegőt a belépő üveg a fölfogórész sülyedése esetén az üvegmasszába kiszoríthatja. Az eljárás helyes foganatosításánál az üvegtárgynak lazán kell a fölfogórészen nyugodnia, ami pl. a tárgynak a fölfogókeretbe való helyezésénél mutatkozik. Köralakú fölfogórész alkalmazása esetén fölfogórészt az üvegtárgyon könnyen elforgatható vá kell tenni; kívánatos, hogy a fölfogórész alsó, illetve külső fölületéhez né tapadjon üvegmassza. A mellékelt rajzban az 1. ábrán sémás ábrázolásban az eljárás foganatosításához alkalmas berendezés, a 2—6. ábrákban a fölfogó rész néhány foganatosítási alakjai ; keresztmetszetben van föltüntetve. Az eljárás gyakorlati foganatosításánál a 2—6. ábrákban föltüntetett alakok használhatóknak bizonyultak. A folfogórész anyagakép vörösréz alkalmazható, melyet könnyen lehet a kívánt formába önteni. A 2. ábra szerint való foganatosításnál a • fölfogórész kúpszerűen van alakítva és a (S) fúvópipához van csatolva; befelé nyúló (4) léccel van ellátva, mely a belső toldathelytől kezdve vízszintesen előrenyúlik. A 3. ábrán látható foganatosítás szerint a léc csak gyengén hajlik befelé és nem nyúlik annyira előre. A 4. ábra szerint a léc úgy van alakítva, hogy az (5) üreg keletkezik a tartók arimák fölvételére. Az 5. ábrán oly foganatosítási alak látható, melynél a (6) fölfogórész megközelítően a kimerítendő üreges üvegtest átmérőjével bír úgy, hogy a kimerítésnél fölfúvás egyáltalán nem vagy csak igen kis mértékben történik. A 6. ábrán látható foganatosítási alak az 5. ábrán láthatótól csak abban különbözik, hogy a befelé nyúló léc vastagítva van. Az 1. ábrán (2) jelzi a fölfogórészt, (3) a levehető fúvópipát (7) a teleszkópszerüen egymásba nyúló csövekből álló csőrendszert, (8) a munkás ülőhelyét, (9) a szokásos légszabályozó szelepet, (10) jelez egy elágazó csövet, mely a (7) csőrendszerhez van csatolva és a (11) kipuffogó nyílás szabályozására (12) szabályozószeleppel van ellátva. Szokásos módon önműködő (13) légszabályozószelep alkalmazható, mely (14) vonószerv által a (15) emelőkeret emelőberendezése által befolyásoltatik. Mint az előbbiekből látni lehet, a találmány lényege abban áll, hogy hideg fölfogórészt sajátos módon t. i. úgy alkalmazunk, hogy azt a fürdőbe mártjuk és miután a fölfógórész belső lécén tartókarima kép-