59735. lajstromszámú szabadalom • Riasztó-, jelző- és ellenőrzőberendezés

— 11 -jelölt összekötés által.Ezáltal a,(68) harang megszólal vagy a (82)jelzőtárcsa a pontozottan jelölt helyzetbe kerül, míg a (69) harang jsl (68) harang nagyobb ellenállása következtében' rendes helyzetében marad. Ez •azért- szükséges, mert máskülönben a vezetéknek a (90) nyomógomb segélyével létesített ellenőrzésénél a (69) harang a vezetéket rendesen megszakítaná. Ebben az esetben tehát a vezeték az (53) szekrényből nem lenne megvizsgálható, anélkül, hogy -egyidejűleg az (54) szekrényhez kellene menni, hogy itt a (73) emeltyű beállítása által a vezeték ismét zárassék. Ha csak a vezetéket ideiglenesen akarjuk megvizsgálni, akkor elegendő a (90) nyomógomb. Ha ellenben a berendezés egyidejűleg betörés és lopás ellen is biztosításra használandó és az a veszély forog fönn, hogy esetleges betörők éjjel a vezetéket elvághatják, miáltal a berendezés -tulajdonosát az (53) ellenőrzőberendezés azonnal fölébreszti, akkor a (85) relaisnek és a (86, 87) kettős kapcsolónak alkalmazása előnybe helyezendő. A kettős átkapcsoló mindkét helyzetében betörés vagy lopás esetén, azaz az (56, 57, 58) stb. kontaktusok egyikének mozgatásánál mindkét harang megszólal, miáltal a (86, 87) átkapcsoló előnyösen néhány órára a pontozottan rajzolt helyzetbe állíttatik. Ezáltal a betörő munkája még azáltal nehezíttetik meg, hogy nem képes mérőkészülékek által megállapítani a (86,87) átkapcsoló helyzetét úgy, hogy tehát a betörő előzetesen nem tudhatja, hogy a (68) harang a vezeték -megrongálásánál megszólal-e vagy nem. A riasztóberendezésből továbbá egy fényvető iktatható be, mely a biztosított helyiségbe belépő egyént élesen megvilágítja és . ezáltal egyrészt elriasztóan hat, tehát egyidejűleg a riasztójellel együttesen riasztásra szolgálhat és másrészt a sötétben lévő lakónak lehetővé teszi, hogy a behatoló ellen, pl. lőfegyver vagy hasonló használata által hatásosan védekezzék. Ez a fényvető a 23. ábrán van föltűnhetve. A fényvető egy önálló (167) szek-Tényből áll, melyben egy külön (168) elem -van elhelyezve, mely elem a (169) lámpát is táplálja. Ez a fényvezető azután előnyöd sen egy vezeték által, pl, a (170) dugós kontaktus segélyével a 18. ábrabeli riasztóberendezéssel köttetik össze és fényt vet, ha a (93) vagy (94, 95) kontaktus bekapcsolása által a (99) horgony vonzatik és ezáltal a (97) emeltyű a (100) kontaktushoz fekszik. A lámpa most állandóan égve marad még akkor is, ha a (93) vagy (94, 95) kontaktus ismét kikapcsoltatik, minthogy a (97) emeltyű állandóan a (100) kontaktushoz fekszik. Ha azt akarjuk, hogy a kontaktuszárásnál csak egyedül a harang működjék, akkor a (170) dugós kontaktust egyszerűen kihúzhatjuk, míg ha azt akarjuk, hogy a kontaktuszárásnál csak a (169) lámpa égjen, míg a harang ne működjék, akkor a (101) kapcsolót megfelelőén beállíthatjuk. A 24. és 25. ábrában az 1. ábrán már föltüntetett elv van megismételve. A 24. ábra a kontaktustok elölnézete eltávolított födéllel, illetve a födél csak kerete által van jelezve, míg a 25. ábra a 24. ábra keresztmetszete. Itt is (1) jelöli a forgatható emeltyűt, (4) a kontaktust, (2) a szálat (3) rúgót és (59) az áramvezetéket. A (2y szál a (172) födél (171) nyílásán van átvezetve és egyszerűen a védendő (173) tárgyhoz van kötve. Világos, hogy úgy a (173) tárgynak, mint a (2) szálnak is vagy a kontaktustoknak minden mozgása (1.) és (4) között kontaktust eredményez, tehát a hivatatlan a (172) födelet sem emelheti le a (174) kapcsolótábláról. A födél leemelése által a (171) lyukon áthúzott (2) szál megérintetik vagy megrongáltatik, tehát a riasztóberendezés működtetik. A (172) födél a (174) kapcsolótáblával együttesen a zárt tokot képezi. A hivatatlan magát a tokot sem rongálhatja meg, minthogy a szekrény belsejéhez nem férhet hozzá, tehát azt sem tudhatja, hogy az (1) emeltyű a (4) kontaktushoz képest mily helyzetet foglal el. A (174) kapcsolótábla rendszerint a fal felé van fordítva vagy kellő megterhelés mellett egyszerűen egy asztalra stb. állítható (pl. egy íróasztalon levélnehezítő gyanánt alkalmaz-