59725. lajstromszámú szabadalom • Röpülőgép
rúd a (45)'vezetékben vezetett másik rúdhoz csatlakozik, mely vezeték a (13) kar (46) csuszkájában lehet elhelyezve; ennek a csuszkának körívalakja van, melynek középpontja a (16) tengelyben van. Azokban az esetekben, midőn az inga a (28) caaplyuk egyik végéhez ütődik, a tolattyú az egyik vagy a másik irányban eltolatik és a henger egyik vagy másik kamrájában beömlést és így a henger elmozgását és a stabilizációs szárnyszerű fölületek kormányzására szolgáló (13) emelő mőködését idézi elő, aminek alapján azután a stabilizációs szárnyfelületek a 4. ábrán bemutatott módon fognak működtetni és a készülék oldalegyensúlyát ismét helyreállítják. Miután a gép ilymódon természetes stabilitási határai közé visszavezettetett, a (31) rúdon elhelyezett (47, 48) rugók, melyek egyrészt a gyűrűszerű (291), illetve (30) részhez és másrészt az aeroplán vázához vannak erősítve és melyek az inga hatása következtében a tolattyú elmozgásakor összenyomattak, most ismét kifeszülhetnek és a tolattyút és vele együtt a hengert is eredeti helyzetükbe visszahozzák. Természetes, hogy a (47) és (48) rugók összenyomására szükséges erő kisebb, mint az azokra gyakorolt mozgató hatás. A 11. áforán a körívalakú (49) vezeték van föltüntetve, mely körív középpontja a (13) emelő (8) forgástengelyében fekszik; ebben a vezetékben mozog egy második, a giroszkóphoz tartozó (45) csaphoz hasonló (50) csap, mely az előbb leírt módon hat. Az egymásra merőleges síkokban elhelyezett két (46) és (49) vezeték folytán a giroszkóp és az inga a (13) karra hathat anélkül, hogy az egyik a másikat ebben akadályozná és működésüket egymásután vagy egyidejűleg fejtik ki. Ugyanazok az önműködő készülékek, a 14. ábrán föl nem tüntetett vezetékekre hatván, a (23) kar valamennyi műveletét önműködően fogják előidézni. Természetes, hogy a fölületek ODműködő kormányzására más berendezések is használhatók, így a helyett hogy hosszanti csaplyukban mozgó ingakart használnánk, ugyanarra a forgástengelyre két ingát szerelhetünk, melyek rendesen a függőlegestől el vaunak térítve, az ingák mindegyike egy pecken nyugszik, mely megakadályozza azt, hogy azok függélyes helyzetet foglalhassanak el. Abban az„ esetben, ha — a készülék oldalkilengésénél —a peckek egyike az ingakarok forgástengelyének függőlegesén túlhalad, a pecek a rajta nyugvó ingakartól elválik és ezen ingának peckére való visszahozatala által keletkezett relatív elmozgás akár közvetlenül, akár mechanikai vagy elektromosszervomotor segélyével a (13) vagy (23> stabilizátorkarok megfelelő értelemben való irányítására használható föl. Akár az eredetileg leírt, akár a másik elrendezés használtatik, bizonyos kis görbületi súgárral biró kanyarulatok leírásánál vagy nagy sebességgel való haladásnál, a centrifugális erő az ingát rendes helyzetéből kitéríti és ellenkező értelemben kilengeti; sőt, haj Utóhatásának ellensúlyozására jó, ha az ingarendszert a giroszkópnak alárendelt kiegészítő berendezéssel egészítjük ki, mely utóbbi berendezésnek az a szerepe, hogy az ingakart mindenkor megfogja, ha zavaró hatásai mutatkoznak; természetesen ezt a rögzítőszerkezetet a pilóta is tetszésszerint kezelheti. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Repülőgép, jellemezve az oldal- és haladásirányban való egyensúlyozást végző,, csekély méretű stabilizátor-fölületek által, melyek kis méreteiknél fogva a szárnyak fesztávolsága alá hozhatók, a készülék hossztengelyével rendesen párhuzamosak és mely fölületek közül néhány a hordfölületek fölött és a repülőgép súlypontji fölött, míg mások a hordfölületek és a súlypont alatt vannak elrendezve úgy, hogy ezek a fölületek megakadályozzák azt, hogy ezekben a. helyzetekben és oldalszél hatása alatt valamely a tengelye körüli nyomaték egyensúlyozását megzavarja. 2. Az 1. igényben védett repülőgép foganatosítási alakja, azáltal jellemezve