59723. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékkoszorú

A találmány tárgyának egy előnyös ki­viteli alakja abban áll, hogy úgy az abroncs, mint a talp is külön szegmensekből van összetéve. Azonban az összes talpszegmen­sek, vagy ezek közül egyesek több egység­ből vagy tagból is állhatnak, azaz egynél több abroncsszegmens számára, illetve hosz­szabb szegmensek vagy folytonos abroncs esetén egynél több dudorodás számára tar­talmazhatnak üregeket vagy mélyedéseket. A 8., 9. és 10. ábrán egy egyszerű, illetve kettős és hármas talpszegmens van föltün­tetve, amely egy, illetve két és három elemből áll és egy, kettő, ill. három ab­roncsszegmenset vehet föl. A 8. ábrán föl­ítüntetett kivitelnél a talpszegmens (40) ol­dalkarimákkal van ellátva, amelyek az összeállított koszorúban a (41) keréksin oldalaira feküsznek és ezáltal a talp és kerék közötti összeköttetés szilárddá tételé­hez szintén hozzájárulnak. Ezen oldalkan­mákra azo&ban nincs minden ese£ben szükség. Az 1. és 2. ábra oly koszorút mutat, amelyben az abroncs- és talpszegmensek egymással érintkeznek és folytonos soroza­tot alkotnak, azonban magától értetődik, hogy az abroncs- és talpszegmensek úgy is fölszerelhetők, hogy a talpszegmensek kö­zött hézagok maradjanak, amelyek nagyobb vonóerő kifejtését és az abroncs hűtése céljából annak szellőztetését teszik lehe­tővé. A horgonyok és talpszegmensek elő­nyösen kovácsolt vasból, acélból, vagy más ^alkalmas anyagból készülnek. Keskeny futófölületű koszorúk számára a talpszegmensek a 8., 9. és 10. ábrán föl­tüntetett alakokban képezhetők ki, ame­lyekre egy, két, illetve három abroncs­szegmens szerelhető. A talpszegmensek (17) mélyedésekkel birnak, amelyek befelé kon­vergáló (18) falakkal vannak körülvéve. A (18) falak belső szólén a 3., 4. és 18. ábra szerint egy (19) váll vagy lépcső, a 12. ábra szerint pedig egy (42) horony képez­hető ki és az abroncs belső oldalán lévő dudorodásoknak olyan alakot lehet adni, hogy az abroncs anyaga ezen vállakhoz vagy hornyokhoz nagyobb erővel szoríttas­sék, mint a talpszegmens . egyéb részeihez. Az abroncs helyzetét a talpon való meg­feszítés előtt a 18. ábra tünteti föl, míg az abroncsnak a megfeszítés utáni helyzete a 3., 4. és többi ábrákon látható, amelyekből kitűnik, hogy az abroncsnak a talpon való erős meghúzása következtében a talp (17) mélyedéseinek szélén nagyfokú nyomás lép föl. A talpszegmensek mindegyikén, mint a 8., 9., 10., 19. és 21. ábrák mutatják, ki­álló csapok és ezek fölvételére szolgáló kivágások vannak kiképezve. A szegmens egyik végén lévő (21) csap az ugyanazon szegmens másik végén elrendezett (22) ki­vágással átellenben fekszik, míg a szeg­mens előbb említett végén lévő (20) kivá­gások a másik szegmensvég (23) csapjaival feküsznek átellenben. A csapok és kivágá­sok minden szegmensen ugyanazon viszony­lagos helyzetben vannak elrendezve és az összeállított koszorúban a (21) és (23) csa­pok a szomszédos szegmensek (22) és (20) kivágásaiba illeszkednek. A talpszegmensek a (17) mélyedések fe­nekén (24) áttörésekkel vannak ellátva, amelyek a (7, 8) vagy (13) csavarszögek átbocsátására szolgálnak. A (7) csavarszö­gek a talpszegmenseket a kerékhez erősí­tik, azonban nem szükséges valamennyi (24) áttörésben ilyen csavarszöget alkal­mazni amennyiben, ha pl. egy küllő állná útját az ilyen szög alkalmazásának, akkor az a talpszegmensnek ezen részéből vagy szükség esetén az egész talpszegmensből elhagyható és ez esetben a szegmenset csak (21) és (23) csapjai tartják helyén, amelyek a szomszédos, csavarszöggel rög­zített szegmensek kivágásaival kapcsolód­nak. Ha a keréktalp többtagú, pl. két és három egységet tartalmazó szegmensekből van Összeállítva, akkor a szegmensek alkal­mas megválasztása által a (7) csavarszögek ! mindig előnyösen oszthatók el, tekintet nél­kül az illető talppal ellátandó kerék küllői­nek elrendezésére. Olyan helyeken, ahol a (7) szögek nem használhatók, a rövidebb (8) vagy (13) szö­geket lehet alkalmazni, amelyek közül a

Next

/
Oldalképek
Tartalom