59665. lajstromszámú szabadalom • Váltóberendezés írógépek számára

4 -gását változtatni és rendes, valamint váltási helyzetét határolni lehessen. A (64) csavar kiiktatása által az összetartozó (62) és (63) ütközők elforgatás útján beállíthatók, míg az illető csavar meghúzása által az ütköző beállított helyzetében rögzíttetik. A rövid (67) csuklórudak fölső végeiken a betűkosár váltható keretének lenyúló (37) karjain alkalmazott (51) csavarokon vannak lenghetően ágyazva. Mindegyik (67) csuklórúd alsó vége (68-nál) egy (69) váltó billentyűkarral van csuklósan összekötve, mely a gép vázán (70)-nél van ágyazva és a billentyűzethez előrenyúlik, ahol a (71) billentyűvel van ellátva. Ezen billentyűk bármelyikének lenyomása a betűkosár mozgását eszközli az 1. ábrán látható rendes helyzetéből a 2. ábrán jelzett fölső váltási helyzetébe. A (69) váltóbillentyűkarok egyike előnyösen (72) akasztó berendezéssel van ellátva, mely billentyűkarral (73)-nál van csuklósan összekötve és a (74) billentyűvel van ellátva. A (75) ütközőpecek a megakasztó berendezésből kiemelkedik és a hozzátartozó váltó billentyűkar alsó élével kapcsolódik és az akasztóberendezés mozgását a (73) csap körül egyik irányban határolja. A (76) húzórúgó egyik végén a (69) váltóbillentyűkarral, másik végén pedig a (72) akasztóberendezéssel van összekötve. A gépváz oldallemezén a szilárd (77) kapcsolóelem van beállíthatóan elrendezve, melynek alsó élébe az akasztóberendezés horogszerű (78) része kapaszkodhat, amint azt a 2. ábra mutatja. Könnyen megérthető, hogy azon billentyűkar (71) billentyűjének lenyomása, mely a (72) akasztóberendezést hordja, a betűkosár váltását eszközli. Ha ezen billentyűre gyakorolt ujjnyomás megszűnik, akkor a részek rendes helyzetükbe visszatérnek. Ha azonban a (71) billentyűt nyomjuk le, akkor a (69) váltóbillentyűkar lefelé eltolatik, míg az akasztó'berendezés (78) kampója a (77) kapcsolóelem alsó éle alá nem ér, mire a billentyűre gyakorolt nyomás a (76) rúgó erejét legyőzi és a (78) kampót a (77) kapcsolóelem alá billenti; ha most a (74) billentyűre gyakorolt nyoipás megszűnik, a betűkosár fölső váltott helyzetében rögzítve van. A megfelelő'(71) billentyűre gyakorolt gyenge ujjnyomás a (72) akasztóberendezést a (76) rúgó feszültsége ellen fogvatartó nyomást megszünteti és a rúgó az akasztóberendezést rendes helyzetébe visszahúzza. Ezáltal a betűkosár szintén visszatér rendes helyzetébe, mihelyt a (71) billentyűre gyakorolt nyomás megézünt. A következőkben a betűkosárnak fölemelt helyzetében való megtartására és súlyának egyensúlyozására alkalmazott eszközöket írjuk le. Amint a rajzokon látható, a párhuzamos (43) csuklórúdnak mindegyike hátrafelé és fölfelé (51) csuklós csapjukon túl meg van hosszabbítva és a (79) emelőkart képezi. Ezen karok mindegyike hátsó végén a horogszerű (80) résszel van ellátva, mely a (81) alsó végével van összekötve. Ezen rúgó fölső vége a (82) csavaranyával bír, mely a rúgó tekercseivel való együttműködés céljából külső csavarmenettel van ellátva. A csavaranya belül is csavarmenetes a (83) fejes csavar befogadására, mely utóbbi a váltható keret egyik (36) oldalrészének nyílásába van szabadon forgathatóan beillesztve. Ily módon mindegyik (81) rúgó fölső vége a betűkosárral van összekötve és ennek váltómozgásában részt vesz, míg azoknak alsó vége a (43, 79) emelők egyikével van összekötve, mely emelők a betűkosarat átváltják. Ha tehát egyik (71) váltóbillentyűt lenyomjuk, akkor a (79) emelő hátsó vége gyorsabban mozog lefelé, mint a betűkosár, miáltal a (81) rúgók mindegyike, mint azt a 2. ábra mutatja, kitágul. A kitágulás folytán a (79, 43) emelők a betűkosarat, a (71) billentyűre gyakorolt nyomás megszűnte után, rendes helyzetébe fölemelik. Ennek folytán a (81) rugók a betűkosarat rendes helyzetébe visszatérítik és ezen helyzetben megtartják, dacára annak, hogy mindegyik rúgó mindkét vége a betűkosár váltómozgásának irányában gyakorol hatást. A betűkosárnak rendes helyzetébe való visszatérítésére éa súlyának egyensúlyozására alkalmazott ezen berendezés a gyakorlatban nagyon jól bevált és könnyű átváltást, valamint a részeknek rendes helyzetükbe való hatásos