59619. lajstromszámú szabadalom • Nyomáshullámokkal működtetett, be- illetve kikapcsolószerkezet gáz- vagy légvezetékberendezésekhez

jiik, akkor az (l)-nél beáramló levegő a I (3) membránt az (5) fészekről leemeli és a (2) kibocsátó nyílás felé áramlik, mely a lámpa légvezetékével van összekötve. Egyidejűleg a (3) membrán elmozgása alkalmával a (14) pecek a (15) szelephez szorul <9. ábra) úgy, hogy a (12)-nél beáramló gáz a lámpához kapcsolt (13) kibocsátó nyíláshoz juthat. Ha már most nyomáshullámot küldünk, akkor a (4) membrán fészkéről leemelkedik és a levegő a (11) mellékcsatornán át a <(3) membrán hátsó oldalához áramlik. A. mindkét oldalán légnyomás alá jutott (3) membrán (5) fészkére visszatér és ezzel elzárja a lámpához való léghozzávezetést. A (3) membrán visszamozgásával a (14) pecek is ismét szabaddá válik, amikor is a (15) gázszelep a (16) rúgó hatása alatt fészkére visszatérhet és a lámpához való gázátáramlást elzárhatja. A 8. és 9. ábrákban látható szerkezettel elérjük azt, hogy az egyébként a szokásos átkapcsolóban alkalmazott membránt megtakarítjuk, vagyis az egész szerkezet az egyébként szükséges három membrán helyett csak kettőt igényel. A 10—13. ábrákban oly foganatosítási alak van föltüntetve, melynél a (3) membrán hátsó oldalán lévő tér nem közvetlenül a szabad levegővel, hanem a (17) csatorna útján a másik (4) membrán hátsó oldalával van összekötve, mimellett a (17) csatorna ezen másik (4) membránnal összekapcsolt (18) szeleppel elzárható. Alacsony nyomásnál mindkét (3,4) membrán fészkére fölfekszik (10. ábra). Az üzemnyomás föllépte alkalmával a már ismertetett módon a (3) membrán fészkéről leemelkedik és a (2) nyíláshoz való gázátbocsátás szabaddá válik. A (3) membrán hátsó oldalán lévő tér a (17) csatorna útján a másik (4) membrán hátsó oldalán lévő •térrel közlekedik úgy, hogy midőn a (3) membrán leemelkedik, az ennek hátsó oldalán lévő levegő kitódulhat (12. ábra). A nyomáshullám fölléptekor a (4) membrán megemelkedik és ezzel a vele összekapcsolt (18) szelep záródik, amikor is az egyidejűleg a (11) csatornán át a (3) membrán hátsó oldalához áramló gáz • nem áramolhatik a (4) membrán hátsó oldalára is és nem tódulhat ki (13. ábra). A nyomáshullám beszüntetése után a (4) membrán megemelt helyzetében és ezzel a (18) szelep zárt helyzetében megmarad. Csak miután az üzemnyomást beszüntettük és a (4) membrán a (11) mellékcsatornába való gázhozzááramlást elzárta, következik az az állapot, melyben a (18) szelep szabaddá válván, a (3) membrán hátsó oldala a küllevegővel közlekedik: Ez a kapcsolószerkezet, mely komprimált gáz- vagy más, magasabb nyomás alá hozott gáz céljaira van szánva, lámpák alkalmazásánál, nevezetesen midőn az egyik lámpa a másik után oltandó el, mialatt a szomszédos lámpák még tovább égnek, szokásos átkapcsoló alkalmazását kívánja meg, hasonló módon, amint azt a komprimált levegővel működő lámpák számára már ismertettük. A találmány szerinti szerkezetet egyúttal ily átkapcsolóval kombinálhatjuk úgy, amint azt példaképpen a 14. és 15. ábrák mutatják. A membránkamrák a 10—13. ábrákban föltüntetett elrendezéshez hasonlóan a (11) és (17) csatornák útján egymással össze vannak kötve. A nyugalmi helyzetben a (18)-nál beáramló alacsony nyomású gáz a (19) csatorna, a (25) tér, a (17) és (22) csatornákon át a gyújtóláng vezetékéhez áramlik. A gáznyomásnak az üzemnyomásra való fokozatos megnövelése alkalmával a (3) membrán megemelkedik és ezzel a gáznak a (2) csőtoldathoz kapcsolt lámpába való átáramlását lehetővé teszi, míg a (4) membrán a (3) súllyal akként van megterhelve, hogy azt a szokásos üzemnyomás nem emeli meg. Egyidejűleg a gáz, amint már említettük, a (19) csatornán át a (25) térbe és innen a (17) és (22) csatornákon át az utóbbihoz kapcsolt gyújtólángvezetékbe . áramlik. Mihelyt a teljes üzemnyomás bekövetkezett és a (7) súly legmagasabb helyzetét elfoglalta, a (20) pecek a (19) csatornából való tovaáramlást elzárja. Ha az üzemnyomást meghaladó nyomás.