59607. lajstromszámú szabadalom • Gázturbina

jut az (e) gyújtótérbe. Az (e) gyújtótér tűzálló anyagból készült (el) retortából áll, melyet (e2) öntött vasburok ves2 körül. Hogy a petróleum elégésénél vizet fecsken­dezhessünk az égési kamrába, erre a célra a (t) nyílást alkalmaztuk. Az (e) gyújtótér­ből az elégett gázok a tűzálló anyagból álló (fl) hengerből képezett (f) égési térbe jut­nak. Az (fl) hengert (g) acélhenger veszi körül, amely oly hosszú, hogy egyszersmind egy túlhevítő gyanánt szolgáló hengeres (h) testet is körülvesz. A (g) acélhenger a me­leg jobb kicserélődésének -elérése céljából (gl) bordákkal van ellátva és egy (i) hen­ger veszi azt körül úgy, hogy a (g) és (i) hengerek között gyűrűalakú tér marad, amelybe a hűtőközeget (j)-nél vezetjük be. A hűtőközegből képződő gőz (k; csöveken (1. és 2. ábra) a közös (kl) öaszekötőcsőbe és innen a (b) túlhevítőnek egy tengely­irányban elrendezett, köröskörül (11) bor­dákkal ellátott központos (1) ssövébe jut. Miután a (gl) hűtőköpenyben keletkezett gőz ezen (11) bordákon végigvonult, ameny­nyiben azt más célokra el nem vezetjük, követlenül egy (m) fúvókatestbe jut, melyet a rajzon föltüntetett foganatosítási alaknál, a (h) túlhevítőhenger karimája képez. Ezen karimában vannak kiképezve úgy a (g) és (h) hengerek között kilépő égési gáz szá­mára szolgáló (ml) fúvókák (2. ábra), vala­mint a (h) túlhevítőből kilépő gőz számára szolgáló (m 2) fúvókák is. A- gőz az (m2) fúvókákba való belépése előtt még (n) csa­tornákon (2. ábra) is keresztülmegy. Ezáltal, valamint a (k) összekötőcsöveknek az (m) fúvókatesten való átvezetése által ez utóbbi hathatósan lesz hűtve. Az (ml) és (m2) fúvó­kákböl a gáz és gőzelőször is az (o) járókerék (01) lapátjaira jut, ezekből aztán á helytálló (p) vezetőkerékre és innen az (o) járókerék (02) lapátjaira. Végül a keveréka (q) kipuf­fogó csőbe jut. Hogy a gőzt részben vagy egészben más célokra is használhassuk, a (kl) összekötő­cső alatt (1. és 2. ábra) egy ehhez hasonló (k2) ösázekötőcső van elrendezve, mely a gőznek a (h) túlhevítőtől való átvételét és (r) csövön (1. ábra) való elvezetését teszi lehetővé. A turbinában keletkezett gőz föl­használása a találmány lényegét egyáltalá­ban nem érinti. Ép így, a találmány értel­mében járunk el akkor is, ha egy járókerék helyett többet alkalmazunk, vagy' pedig ha radiális beömlés helyett axiálisat Válasz­tunk. Hogy bármely időben minden nehézség nélkül férhessünk a legérzékenyebb részek­hez, mint a fúvókatesthez, a járó és a ve­zetőkerékhez, azért a turbina elgördíthe­tően van elrendezve úgy, hogy az 1. ábrán föltüntetett egész baloldali rész, az (s)-nél lévő csavarok oldása után (2. ábra) a jobb­oldali résztől különválasztható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázturbina, melynél az égési teret külső­leg vízzel hűtjük és az így keletkezett gőzt túlhevítjük, azált'al jellemezve, hogy az (f) égési tér és a (h) túlhevítő ugyan­azon tengelyben, • egymás mögött és egyúttal a turbina (o) járókerekének geometriai tengelyében van elrendezve. 2. Az 1. alatt védett 'gázturbina egy foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (f) égési teret és a (h) túlhevítőt kö­zös (g) henger veszi körül, melynek külső köpenyfölületét hűtjük, míg a forró gá­zok, az égési teret elhagyva, melegük­nek a (g) hűtőköpenyen és (h) túlheví­tőn való egyidejű leadása közben, a két rész között lévő gyűrűalakú hézagon át vezettetnek el. 3. Az 1. alatt védett gázturbina egy foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a túlhevítőből kilépő gőznek egészben vagy részben a* turbina járókerékre való vezetésére a (h) túlhevítő karimájában (m) fúvókatest van elrendezve. 4. Az 1. alatt védett turbina egy •foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a (g) hűtőköpeny és a (h) túlhevítő közti összeköttetés létesítésére az (m) fúvóka­testen keresztülhatoló (k) csövek vannak elrendezve. (2 rajzlap melléklettel,) PAUA8 RéSZVÉNYTÁMAsto NYOMDÁJA BUGAPGBTSN

Next

/
Oldalképek
Tartalom