59604. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékagy és azt a tengelyes összekötő tengelykapcsoló

- 2 -2. ábrája a (d) álló tengelyre szerelt és <D) fogaskerékkel kapcsolt rugalmas kerékagyat ábrázolja. A (d) állótengelyen lévő (a) kerékagyhüvelyre (D) fogaskerék és a hüvely hosszának felező pontjára (C) tengelykapcsoló van ékelve, mely utóbbi a (D) íogaalánckereket (c) kerékaggyal olyformán köti össze, hogy a kerékagy és tengely eltérő mozgásai dacára, a két rész között permanens mozgó kapcsolatot biztosít. A jelen ábrában föltüntetett kerékagy az 1. ábra szerkezetével egyezik, a különbség csak az; hogy a (bl, b2) conustárcsák karmantyúi a hüvelyre ékelt kapcsolófej miatt megrövidültek és a karmantyúk egymással szemben állanak. A 3. ábra a rugalmas kerékagyat oly elrendezéssel mutatja be, ahol a (C) tengelyikapcsoló a kerékagy és a (D) fogaskerék :közé van szerelve. Ebben az esetben a (v) kapcsolófejet (5. ábra) a tengelyre ékelt (D) lánckerék, forgótengelynél a féktárcsa pótolja. Az (f2) kerékagy véglapjában lévő (tl, t2) furatok a szorítókulcs nyílásai. A 4. ábra egy villa közé szerelt rugalmas kerékagyat mutat be. Az 5. ábra a [2. ábra (A—B) szerinti metszete] (C) tengelykapcsolót nézetben tünteti föl. Az elrendezés a következő: a (d) tengelyen lévő (a) hüvelyre (v) kapcsolófej van ékelve. A (v) kapcsolófej egyenlő karú emeltyű, melynek két (1—2) végpontjához <{xl, x2) ízek végeikkel mozgathatóan kapcsolódnak. Ezen ízek másik vége az (y) gyűrűhöz erősíttetik a (3, 4) pontokban 90°-ú, eltéréssel úgy, hogy (xl, x2) ízek a kapcsolófejjel 45°-ú <-et alkotnak, de ellenkező oldalon. Az (y) gyűrűnek a kapcsolófej által födött (1, 2) pontjaihoz a (zl, z2) ízek vannak erősítve, az (xl, x2) ízekkel ellenkező irányban. Másik végük a (c) kerékagy (5, 6) pontjaihoz erősíttetik mozgathatóan. A tengelyre szerelt hüvely-, karmantyús tárcsák és rugóknak megvan a szükséges kilengési terük az (y) gyűrűben. A rajz 6. ábrája a [3. ábra (E—F) metszete] tengelykapcsolót nézetben ábrázolja ugyanazon szerkezettel, mint az 5. ábrában, csakhogy a (v) kapesolófejet a (D) fogaskerék vagy féktárcsa pótolja. A 7—8. ábrák a tengely kilengését és a kapcsolószerkezet különböző helyzetét tüntetik föl szkematikusan. A nyilak a kilengés irányát jelzik, (o) a tengely centrikus, tehát nyugvó helyzetét jelzi, (o') és (o") a kilengést. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rugalmas kerékagy, jellemezve a keréknek helytálló tengelycsapja körül forgathatóan elrendezett (a) hüvelyen ülő és annak hosszirányában rugalmasan eltolhatóan elrendezett (bl, b2) tárcsák által, melyeknek külső oldalán körülfutó, homorú, központos vájlata van, jellemezve továbbá azáltal, hogy a kerékagy ezen homorú vájlatoknak megfelelően, befelé domború (fl, f2) homloktárcsákkal van ellátva, melyeknek legmagasabb részein (hl, h2) golyósor részére körülfutó horony van, végül a kerékagy oly nagy központos furattal van ellátva, hogy sugárirányban a kerék tengelyéhez képest elmozoghat azon célból, hogy a (bl, b2) tárcsák központos körülfutó vájlatának lejtős hatása folytán, a (hl, h2) golyósorok ezen vájlatoknak mindenkor legmélyebb részén igyekezzenek elhelyezkedni, hogy továbbá a kerék kerületét érő lökések hatására, a kerékagy a keréktengelyhez képest, a (bl, b2) tárcsákat széjjelfeszítő rugók ellenében kitérhessen, a lökőerő megszűnése után pedig központos helyzetébe, a tengelyhez képest, ismét visszatérjen. 2. Az 1. alatt igényelt rugalmas kerékagy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a (bl, b2) kónusztárcsák egy-egy, egymásfelé irányuló hüvellyel vannak ellátva, azon célból, hogy ezen tárcsáknak tökéletesebb egyenesben vezetése biztosíttassék. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt rugalmas kerékagy kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy ezen tárcsahüvelyek egymásba