59598. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű explóziós szivattyú

• A munkafolyamat már most a követ­kező : Az explosió beállta után a gáz expandál és a folyadékot a (3) csőből részben a (7) nyomószelepeken át a szállítócsőbe, rész­ben pedig a (2) légüstbe tolja. Valamely kívánt légnyomás elérése után a légüst egy (10) úszószelep segélyével önműködően el­záródik. A (4) és (5) szelepek eddig még zárva voltak. Ha a folyadékoszlop nyuga­lomba jött és a légüst nyomása alatt visz­szatérni kezd, az (5) kibocsátószelep és közvetlenül ezután, vagy ezzel egyidejűleg a (4) bebocsátószelep is megnyílik. A (8) szívó légüstben uralkodó vákuum folytán az elégett gázok az (5) szelepeken át a (8) szívó légüstbe áramlanak, míg ezzel egy­idajűleg levegő és gáz tódul be a (4) sze­lepen át, és pedig vagy atmoszférikus nyo­más alatt, vagy pedig csekély túlnyomás­sal. A friss keverék az elégett gázokat ki­szorítja. A folyadékoszlop emelkedik és, mihelyt eléri a (4) bebocsátószelepet, ezt elzárja. Ezzel egyidejűleg az (5) szelep is elzáródik. Most a töltés kompressiója veszi kezdetét és, ha ez végbement, újabb gyúj- 1 tás következik be. Ezen mesterséges kétütemű munkafolya­matot természetesen részletei tekintetében úgy képezhetjük ki, amint az a fémdúgaty­tyúkkal bíró közönséges gázgépeknél szo­kás. így pl. célszerűnek fog mutatkozni, hogy a régi gázkeveréket ne szívjuk ki, hanem az új gázkeverék belépése előtt, alatt, vagy után öblítő levegő segélyével kiszorítsuk azt. A leírt szivattyú löketének időtartamát a találmány értelmében még inkább lehet csökkenteni és ezzel a szivattyú anyagának kihasználását még jobban lehet fokozni azáltal, hogy az elégett gázok kitolása után az új gázkeveréket nem beszívjuk, vagy nem atmoszférikus nyomás alatt ve­zetjük be, hanem fokozott nyomás alatt. Ezáltal a ' szivattyú lökete kiseb lehet, mert az előkomprimált gáz töltési térfoga­tának csekélyebbnek kell lennie. Továbbá most az új gázkeverék bevezetésére szük­séges idő tetemesen rövidebb, ami, tekin­tettel arra, hogy a régi gázkeverék kiszí­vására és az új gázkeverék bevezetésére csak ama rövid időköz áll rendelkezésre, mely a vízoszlop nyugalomban léte körül van. különösen előnyös. A gáz beömlési nyomásának és a bevezetés időpontjának megválasztásával módunkban áll annak el­érése, hogy az elégetőkamrába visszatérő folyadékoszlop a kompressiót magasabb fo­kig végezze, mint különben, vagy hogy a folyadékoszlop hosszabb ideig álljon szaba­don és mozgásának csak legutolsó részében nyomja be az új gázkeveréket és sűrítse azt tovább az előbb említett kompressió­fokig. A magasra fokozható kompressiófok Diesel-eljárás szerinti működési módot tesz lehetővé, melynél a nagy feszültségű tüzelő­anyag meggyúlása nem exploziószerűen, hanem hosszabb löketdarabon történik. A töltés előkompressiója vagy külön segédgépekben eszközölhető, vagy a légüs­tök egyikét használjuk föl erre, mely lég­üstök más ismert célokra vannak a szivaty­tyún alkalmazva. A szivattyú munkateljesítményét továbbá még több, mint kétszeresével fokozhatjuk, ha a légüst helyett egy második elégető­kamrát rendezünk el, tehát az (1) elégető­kamrát a hozzá szükséges többi alkatrész­szel együtt a (3) cső második oldalán úgy­szólván megismételjük. Ekkor a folyadék­oszlop minden egyes ide-odalengése egy explózió hatása alatt fog állani. A találmány megfelelően alkalmazható olyan exploziós szivattyúknál, melyeknek rendeltetése nem víz szivattyúzása, hanem gázok sűrítése. Egy ilyen kompressor a a rajz 2. ábráján van bemutatva. Ez ábrán (1) az 1. ábrából ismert elégetőkamrát je­löli, (11) a kompressiókamra, mely (12) szívószeleppel és (13) nyomószelenpel bir. A (13) szelep ismert szerkezetű visszacsapó szelep. A fölemelkedő folyadék a (14) sze­lepet fölső fészkére nyomja és e szelep a folyadéknívó sülyedésekor újból megnyílik. (2) a légüst, mely a vízlökéseket fölfogni van hivatva. Kompressorral való kiképzést és a beren­dezés megkettőzését mutatja a 3. ábra. Ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom