59461. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sineknél, főleg vasúti sineknél a hullámos kopás meggátlására

Megjelent 1913. évi május hó 14-én. MAGY. KIR. SZABADALMI j

Eg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 59461. szám. V/a/l. OSZTÁLYBerendezés síneknél, főleg közúti vasúti síneknél a hullámos kopás meggátlására. ZELL ERLAND MÉRNÖK GÖTEBORGBAN. A bejelentés napja 1911 november hó 4-ike. Elsőbbsége 1910 december hó 17-ike. A vasutak ós közúti vasutak a folytonosan növekedő menetsebességre és terhelésre való tekintettel fokozatosan nehezebb és merevebb sineket alkalmaznak, mi azonban dacára a kocsik gondos rugós fölfüggesztésének, a sin ós a kerék által képezett rendszerbe bizonyos merevséget hozott be úgy, hogy a kerekek, de főleg a sinek futófölületén az ismert hullámos kopás vált észlelhetővé. Ezeket a hullámos mélyedéseket, melyek a kocsik ugrándozó járásában és a síneknek az alépítményről való leugrásában igen kellemetlenül váltak érezhetővé, a kocsikerekeknek a sínekhez viszonyítva végzett függélyes mozgásainak, illetve lökéseinek következményei. Találmányomnak az a célja, hogy a sinen, főleg a sinnyakon alkalmazott ugyanily irányú és a sint, illetve sinnyakat egyes rugalmas lemezekre osztó bevágások által a sinfejet bizonyos mértékben mozgathatóvá és rugalmassá tegyük és így a kerekek irányú mozgását csillapítsuk, illetve a sínekre gyakorolt ütéseit enyhítsük, illetve a sínekre gyakorolt ütéseit enyhítsük, mi a hullámos kopást is csökkenti. A csatolt rajz 1., 3., 5. és 7. ábrája a találmány négy foganatosítási alakjának oldalnézete, a 2., 4., 6. és 8. ábra pedig metszete az 1—1, 3—3, 5—5, illetve 7—7 vonala szerint. Mindegyik sin az (a) fejből, (b) nyakból és (c) talpból áll, az első foganatosítási alaknál (1. és 2. ábra) a sinnyakban egymáshoz viszonyítva célszerűen elrendezett, vízszintes (d) hasítékok vannak alkalmazva, melyek a sinnyakot rugalmas és a függélyes igénybevételeket fölvevő (e) lemezekre osztják. A 3. és 4. ábrán látható foganatosítási alaknál ezek a (d) hasítékok szögletes, elnyúlt S-alakúak, minek következtében a lemezek ferdék és vízszintesek. Az 5. és 6. ábrán látható foganatosítási alaknál a hasítékok és a lemezek ferdék. A 7. és 8. ábrán végül.függélyes (d) hasítékok láthatók és az (e) lemezek ki vannak görbítve, hogy így rugalmasakká váljanak. Természetes, hogy a lemezeket akkor is ki lehet hajlítani, mikor a hasítékok nem függélyesek, hanem ferdék. Világos továbbá az is, hogy a sinszálban különböző hasítékrendszerek is képezhetők ki, melyek iránya különböző lehet. Ép így lehet a hasítékokat csakis a sinvégeknél alkalmazni, ha csak a sinkötéseket akarjuk rugalmassá tenni.