59419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés magasabb meglágyulási ponttal bíró bitumenes anyaggal bevont az összeragadásnak veszélye nélkül raktárosható természetes vagy mesterséges kövek előállítására

tani, hogy a bitumenes réteg lepattogzik a kőanyagról. Hogy a hűtés gyorsabban menjen végbe, a nedves köveket légáramnak lehet kitenni, mely a víznek epárolgását sietteti úgy, hogy a lehűlés mérve okozódik és a köveknek belsejében lévő hőnek elvonása gyorsul. Ha a kövekben lévő hőt csakis a hűtő víznek kell elvonnia, az előkészített köveknek hosszabb ideig kell a hűtő víz hatásának kitéve lenniök. Ez pl. akként érhető el, hogy az előkészített kövek hosszabb ideig maradnak a hűtő vízben és a víztartályban ezalatt mozgásban tartatnak vagy pedig, hogy az előkészített kövek egymásután hűtő vízzel telt több különböző tartályba vitetnek. Ebben az utóbbi esetben a különböző tartályokban lévő hűtő víznek hőmérséklete akként választható meg, hogy az első tartályban lévő víz hőmérséklete legyen' a legmagasabb és azután tartályróltartályra csökkenjék és a legutolsó tartályban legyen a legalacsonyabb. Az eljárásnak ilyen foganatosítási módjánál az előkészített kőanyag fokozatosan hűl le úgy, hogy nemcsak a tökéletes lehűlés van biztosítva, hanem a bevonatnak a kőről való lepattogzása is meg van gátolva. Bizonyos esetekben az utolsó tartályban' lévő hűtő vízhez valamely gyorsan elpárolgó folyadékot, pl. alkoholt vagy aethert is lehet keverni, hogy így az elpárolgás gyorsíttassék. Bizonyos esetekben célszerű lehet az is, ha az eljárásnak foganatosítására szolgáló berendezés elé vagy mögé vagy a berendezésbe egy hajító szerkezet van bekapcsolva, mely az erre hulló, bevont kőanyagot egy fölfogó fal, pl. egy szita felé hajítja. Ha ez a hajító szerkezet a berendezés előtt vau bekapcsolva, annak célja főképen az, hogy az esetleg képződött rögöket fölaprítsa, ha pedig a berendezésbe vagy a berendezés mögé van bekapcsolva, az említett célon kívül arra is szolgál, hogy a léghűtés által a víznek említett gyors elpárolgását idézze elő és így az anyagnak teljes tömegében való lehűtését okozza, illetve támogassa. A mellékelt rajzban az eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek három foganatosítási alakja van föltüntetve, az 1. ábra az első foganatosítási alaknak hosszmetszete, a 2. ábra harántmetszete, a 3. ábra a második foganatosítási alaknak hosszmetszete, a 4. ábra a második foganatosítási alak egy részének fölülnézete, az 5. ábra a második foganatosítási alaknak harántmetszete, a 6. ábra a harmadik foganatosítási alaknak hosszmetszete. Az első foganatosítási alaknál az (1) keverő dobban (1. ábra) egymással és a folyékony bitumenes anyaggal a kellő arányban kevert kő a keverő dobból a már említett hajító szerkezetre hull, mely a vízszintes tengely körül forgatható, megfelelő szélességű (2) kerékből áll és mely nagy kerületi sebessége következtében a ráhulló, bevont kőanyagot a (3) fal felé hajítja. Ezt a falat a 2. ábra szerint meghatározott szemnagyságú szita képezi. A hajító szerkezetnek az a célja, hogy főleg finomszemű anyag esetében kisebb rögöknek képződését meggátolja, amennyiben a keverő dobból a kerékre hulló rögök a falhoz hajítva porrá hullanak szét, ill. szétmorzsolódnak. Szitának alkalmazása annyiban is előnyös, hogy az a kőanyagot egyidejűleg osztályozza is, főleg akkor, ha a rögök hegyes szög alatt érik a lejtős szitát és ennek mentén lecsúszhatnak. Az anyag a szitáról az első (4) tartályban (1. ábra) lévő, pl. körülbelül 60° C hőmérsékletű hűtő vízre hull, hol főleg a bevonó réteg hűl le. Ebből a tartályból a fenekén összegyűlt anyagot valamely szállítószerkezet, pl. az (5) elevátor (1. ábra) távolítja el és szállítja a hűtő vízzel telt második (6) tartályba, mely hűtő víznek hőmérséklete alacsonyabb (pl. 40° C) lehet. Ugyanígy lehet az anyagot a (7, 8) tartályoknak egy egész sorozatán végigvezetni és végül a (9) elevátor segélyével a (10) szállító szalagra vinni, mely a teljesen lehűlt, bevönt köveket a (11) halomba rakja. A víznek elpárolgását okozó, a bevezetés-