59389. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű szállítócsatornák számára

A mellékelt rajzban az 1. ábrán mozgatható, görbületben gör­dülő pályával ellátott szállító csatorna, a 2. ábrán a megfordított foganatosítás helytálló görbületi gördülő pályával, a 3. ábrán két együttműködő gördülő pá­lyával bíró szállító csatorna alsó helyzeté­ben, a 4. ábrán ugyanez fölső helyzetében, az 5. ábrán a berendezésen át vett metszet, a 6. és 7.. ábrákon a nyomópontok helyzete •csak egy emelkedési fölület alkalmazása -esetén látható. Az (a) szállító csatornát a mótor a nyíl­irány'oan mozgatja. Ennék folytán a (b) gör­gők (c) és (d) pályaikon legördülnek. Az (a) csatorna párhuzamos eltolásban fölemel­tetik. Ha ez a legmagasabb helyig megtör­tént, ami a mótor löketének végén áll be, a csatorna saját súlya folytán visszaesik és alsó helyzetében hirtelen fékeztetik; a szál­lítandó anyag tömeghatása folytán csúszva halad a csatornán át; ezen mozgásban rej­lik a csatorna tulajdonképeni hasznos mun­kája. Amint a rajz 1—4. ábráiból látni lehet, a csatornának mótorikusan kezdeményezett mozgása kezdetén a csatorna csak kevéssé •emeltetik föl, minthogy a görgők legelőbb a görbületi fölületnek csakis a vízszintesbe átmenő részében gördülnek le. Ennek meg­felelően a mótor csak a súrlódási és tömeg­ellenállásra talál. Csak lassankint jut a ma­gasságlegyőzés ellenállása hatásra és a gör­bületi fölület helyes méretezése esetén úgy növekszik, hogy akkor válik érezhe­tővé, ha a csatorna a megkívánt gyorsulást nyerte. A magasságlegyőzés ellenállásának növe­kedésével arányosan csökken a visszame­netnél a gyorsulás. Legnagyobb a vissza­menet kezdetén, minthogy a görbe itt leg­erősebben esik és ezen legnagyobb értékről teljesen egyenletesen esik a nullpontig a legalsó helyzetben. Ha a görbületi fölület körívben van hajlítva, a gyorsulási viszo­nyok azonosak azt ingáéival, azaz erő és gyorsulás arányosak a függélyes egyen­súlyi helyzetből való vízszintes kilengé­sekkel. A görbületi fölületek mozgathatók, amennyiben a csatorna által vitetnek (1. ábra), de helytállóak is lehetnek, mely esetben a csatornának vízszintes gördülő pályája van (2. ábra). Az egyenes síkban való ismeretes gör­gős csúsztatóknál az tapasztalták, hogy a görgők könnyen csúsznak, miért is csak enyhe emelkedési szöget lehetett adni, ami hátrányosnak mutatkozott, ha a telep be­esési szöge csak nagyon csekély. A görgők ezen csúszási hajlama onnan ered, hogy nem központosán terheltetnek (2., 6. és 7. ábrák). Az egyoldalú terhelés folytán erőszét­bontás áll be és ha az oldalirányban ható tényező oly értéket ér el, mely nagyobb, mint a normálnyomás és súrlódási tényező szorzatának eredménye, csúszás áll be. A találmány értelménben módunkban van az erőszétbontást elkerülni és ezen mód abban áll, hogy a görgőket két egyformán alakí­tott gördülő fölület közé helyezzük. Az ezen két fölület között való legördülésnél a nyomáspontok összeköttetése mindig a görgő középpontján megy át, mert a nyo­máspontnak az emelkedés által beálló ^ván­dorlása az egyik oldalon azonos forgási ér­telemben pontosan megfelel a másik pont­nak a másik oldalon való vándorlásának (4. ábra). A szállító csatorna lökése, mely a hasz­nos munkát eszközli, csak oly értéket érhet el, mely a berendezés megsérülését kizárja miért is a gördülő pályavégén erős emel­kedéssel fölfelé száll. A gördülő te3t ezen a pályán meredeken, de mégis lökésmen­tesen emelkedik föl, úgy hogy a lökés erős lefékezésnek felel meg, azzal a külömb­séggel, hogy a mozgás megfordítása a rövid fékezési emelkedésen való leesés által meg­könnyíttetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hajtómű szállító csatornák számára, me- -lyek gördülő pályákon haladva fölemel­tetnek és visszamenet alkalmával a szál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom