59374. lajstromszámú szabadalom • Gyúrógép

- 2 — ^a (j) csövön a (k) vályúba lép s a rostélyba szorult tésztát kiszorítva, keresztülhatol az (a) hengerben lévő egész tömegen. Ha a két hengerben a légnyomás kiegyenlődött, ^a (b) henger légtáplálását zárjuk s az (a) henger kibocsátását fokozatosan megnyitjuk {5. ábra). Az (a) henger nyomásának részleges kibocsátása folytán a (b) henger levegőjének egy része a tésztát teljesen átjárja s ezáltal azt teljesen megkeveri. A nyomás kiegyenlítődésekor, mit az (f) manometerek mutatnak, az (a) henger kibocsátását zárjuk s bebocsátását (4. ábra), valamint a (b) henger kibocsátását (5. ábra) nyitjuk. Ebkor az (a) henger nyomása a tésztát a (c) rostélyon és (j) csövön át, ennek rostélyán keresztül a (b) hengerbe szorítja, miközben az (u) dugattyút fölszorítja. A tészta ezen átvonása közben az (n) cső (o) csapját nyitva, a (j) csőbe a még szükséges vizet tápláljuk. Ha az összes tészta a (b) hengerbe nyomatott át, a (t) dugattyút kézzel vagy mechanikusan az (a) henger bebocsátó nyílása alatti helyzetbe szorítjuk, mint ez a 2. ábrán pontozottan van föltüntetve; a légnyomás már most a dugattyút leszorítja, mely a hengerfalakról a tésztát leszedi; mikor a dugattyú a rostélyig jutott, előbbit megforgatjuk, úgy hogy a tészta az 1 bővületen át a légnyomás által a (j) csőbe vitetik (3. ábra). Ezután az (s) dugattyú révén a (j) csőben maradt tésztát föltoljuk jobbra, úgy hogy a tészta a (j) cső végének 3 bővületéből léphet a (b) hengerbe. A gyúrás már most úgy történik, hogy ugyanily módon a tésztát a (b) hengerből az (a) hengerbe visszük vissza. A megkeverés a rostélyokon való kétszeri áthaladás által eléretett; a dagasztás a tésztának a rostélyokon való harmadik és negyedik áthaladtakor megy végbe; az •ellendagasztás, mely a dagasztás által szétosztott tészta egyesítését célozza, a (k, m) vályúkban és a (j) csőben megy végbe, míg a levegőzés mindig akkor történik, mikor az egyik hengerben lévő tésztán a másik .henger túlnyomása folytán levegő tör át. Ha szétgyúrás szükséges, akkor a tésztának a (j) csövön való második áthaladásakor az (n) csövön át újból vizet bocsáthatunk be. Az elkészült tészta eltávolítására a (j) cső egyik száját záró 4 dugót eltávolítjuk s az (a) hengerben lévő tésztát az (a) henger bebocsátásának teljes, a (b) henger bebocsátásának részleges nyitása mellett szorítjuk ki. A készülék tisztítása céljából az (n) csövön át vizet bocsátunk be, melyet a légnyomás révén váltakozva egyik hengerből a másikba szorítunk. Az előnyök a következők: A gyúrás és dagasztás sokkal gyorsabban történik, amiáltal 3—4%-kai nagyobb mennyiségű termeléssel jár, mimeliett a tészta teljesen egyenletes, minthogy ismételten 1—IV2 mm. vastagságú szalagokra bontatott föl a rostélyok által, hog.y azután újból egyesíttessék. A tészta ezen egyenletessége sem kézi, sem más mechanikus gyúrás által nem érhető el. A jelen gyúrógép az ismert gépekkel szemben teljesen egyenletes, jól levegőzött és a kívánt hőfokú tésztát szolgáltatja s teljesen kizárja a tészta kiszáradását. A tisztítás könnyen eszközölhető. Segédélesztő gyanánt a jelen készüléknél módunkban van szónsavat a tésztába bekebelezni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gyúrógép sűrített levegővel való működésre (j) cső által közlekedő két (a, b) hengerrel, melyek alsó részében (c) rács van elrendezve, míg fölül (d) födőkkel vannak tömi tőén elzárva s egy-egy (p) csap révén sűrített levegővel tölthetők meg, oly célból, hogy a tészta váltakozva egyik hengerből a másikba legyen szorítható a rostélyokon át a sűrített levegő segélyével, miáltal egyidejűleg történik a gyúrás és a levegőzés. 2. Az 1. alatti gyúrógép foganatosítási alakja, jellemezve az (i) vezető rúddal fölszerelt (t) dugattyú által. , 3. Az 1. alatti gép foganatosítási alakja,