59312. lajstromszámú szabadalom • Szalmakalap
Megjelent 1913. évi április hó 25-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 59812. szám. I/C. OSZTÁLY. Szalmakalap. VEIDER JOSEF CS. ÉS K. UDVARI KALAPGYÁROS PRAG-LIEBENBEN. A bejelentés napja 1912 junius hó 24-ike. Elsőbbsége 1912 január hó 20-ika. A jelen találmány oly szalmakalap előállítását célozza, mely a belső karimaszegély sajátos alakítása folytán egyrészt a kalapnak a fejen való mélyebb, jobb elhelyezkedését teszi lehetővé és ezáltal a fej méretéhez, illetve az arc szélességéhez viszonyított, gyakran föllépő aránytalanságot, valamint a nem szép és aránytalan fejrevaló benyomását kiküszöböli, másrészt pedig szellőztető nyílásoknak a kalap azon részén való elrendezést teszi lehetővé, ahol a szellőzés éppen a leghatályosabban és állandóan biztos módon megy végbe. Ezen célból a kalapkarima szorosan egymás mellett fekvő és egymással összekötött bét fonadékrétegből áll, melyek közül az alsó a süvegüregbe való belépési szegélyénél hegyesszögben meghajlítva, befelé és fölfelé nyúlik be a kalapsüvegbe és újra élesen megtöretvén, a kalapbőr megerősítésére szolgáló és a süvegüregbe nyúló belső toldatban folytatódik. A belső toldatot az alsó karimaréteggel összekötő fonadékrésznek kétszeres éles megtörése által a belső toldat süveg szegélyétől megfelelő távolságba (krlb. 1 cm.) jut és a kalapbőr alsó szegélye magasabb nelyzetbe kerül úgy, hogy a kalap mélyen helyezkedhetik el a fejen. A süvegüreg belépési helyén elrendezett rézsútos fölület minden körülmény között szabadon fekvő marad és leginkább alkalmas szellőztetőszemek vagy nyílások elrendezésére, melyek a toldat és süvegfalazat közötti tág közbenső térbe vezetnek és a fej és a kalap közötti akadálytalan légkeringtetést tesznek lehetővé. A mellékelt rajz a találmány tárgyának példaképpeni foganatosítási alakját tünteti föl. Az 1. ábra a kalap perspektivikus képe. A 2. ábra a kalap harántmetszete. Az (a) kalapsüveg (1. ábra) a karimában folytatódik, mely a közvetlenül egymás mellett fekvő ós mindenütt szorosan egymással öszekötött két (b, c) rétegből áll (2. ábra). Ezen rétegek a szalmaszövedék összehajtogatása által létesíthetők vagy pedig külön-külön állíthatók elő és a karima külső szegélyén összevarrhatok. Az alsó (c) réteg a süvegüregbe való belépési helyén, a (d) pontban erősen meg van törve, (belső (f) csík gyanánt) rézsútosan fölfelé terjed és azután a (g) pontban ismét megtörve, fölfelé halad, hogy a bels (h) toldatot alkossa, mely mintegy 3 cm. magasságig nyúlik föl a süvegüregébe és a belső (f) csík kiképzése folytán krlb. 1 cm. távolságban tartatik a falazatától.