59251. lajstromszámú szabadalom • Kötőgép

sen oszlopra van szerelve, mely a rajz sze­rint egymásba tolt két (4,5) csőből áll úgy, hogy az oszlop a munkadarab hosszának megfelelően meghosszabbítható vagy rövi­díthető. A belső (4) cső a külső (5) csőben megszorítható és pedig előnyösen a (6) szorítócsavar segítségével, mely a (7) gyű­rűbe csavarolva a gyűrű által körülvett külső (5) csövet összeszorítja. A fonál az oszlop talpánál lévő (8) orsó­tól indul ki és az üreges oszlopon, vala­mint a szintén üreges (3) forgáscsapon vé­gighaladva a fonálfeszítő berendezéshez tartozó rugalmas (9) csiptetőhöz jut, mely az (51) karon van elrendezve; az (51) kar -a (12) karra van erősítve. A (9) csiptetőtől a fonál a rugalmas (10) feszítőkar végén lévő fülön, valamint a (12) kar (11) nyílá­sán halad át; a (12) feszítőkaron a (18) fonál vezető van elrendezve, mely a fonalat fölülről lefelé vezeti. A (12) kar, mely egyúttal a (2) lemez forgattyúja, a (2) le­mezhez képest bizonyos mértékben elfor­gatható, miközben a relatív elforgást a le­mezen elrendezett (14) ütközők határolják. A (2) lemez alsó oldalán azon részek vannak elrendezve, melyek a (15) tűket működtetik. Ezen részek főképen a (2) le­mez oldalából kinyúló két szilárd (17) rész­ből és az ezek közé behatoló (16) bütyök­lemezből állanak, mely bütyöklemez sugár­irányban beállítható és melynek egymással szöget belső, képező, egyenes élei a szilárd {17) részek megfelelő éjeivel párhuzamosak. A (16) és (17) részek tehát, amint a 3. ábrán világosan látható, a tűvezetéket képező tört hornyot határolják. A (18) tűfejek az (1) lemez által kiképezett tűágyból részben kiemelked­nek (1. ábra). A tűk munkahelyzetében a tűfejek a 3. ábrán eredményvonalak által jelzett (a, b) pályában fekszenek, melyhez a (17) részek külső élei csatlakoznak. A háromszögalakú (16) lemez külső csúcsai ezen pályán túl nyúlnak ki úgy, hogy ezen lemez egyik vagy másik éle útján á tűfe­jekkel kapcsolódik és ezeket a közötte és a (17) részek között lévő horonyba tolja. Ezáltal történik a tűknek a szemképzés cél­jából befelé és ezután kifelé való mozga­tása. A szemek nagysága vagyis a kötött cikk tömöttsége a (16) lemeznek a (17) ré­szekhez képest elfoglalt helyzetétől függ, amennyiben a szemek a (16) lemeznek a (17) részekhez közelebb való beállítása által nagyobbakká válnak. A (16) lemez beállítására való berende­zés a rajzon föltüntetett foganatosítási alak­nál a (16) lemezzel szilárdan összekötött (19) csúszó darabból áll, mely a (2) lemez sugárirányú (20) hornyában csúszhat (3. ábra). A (19) csúszó darab a (21) csuklóval van összekötve, mely a (22) csap körül lendíthető (23) emelő egyik végével áll összeköttetésben; a (23) emelőnek mutató gyanánt kiképezett másik vége a (24) skála előtt mozgatható. A szemek nagysága tehát kívülről köny­nyen szabályozható. A. leírt berendezés segítségével szükség esetén valamennyi tű egyidejűleg működé­sen kívül helyezhető. Ezen célból a (16) lemezt oly közel toljuk a (17) részekhez, hogy ívalakú külső éle a (17) részek külső éleinek folytatását képezi, amint a 3. ábrán a (27) eredmény vonal jelzi. Ennek követ­keztében a (16) lemez egészen belül fekszik azon pályán, melyben a tűfejek vannak, te­hát a tűk nem működnek. Ha a tűk a tört horonyban kifelé mo^ zognak, tehetetlenségük folytán könnyen a (16) lemez pályáján túl hajíttatnának, ha ezt alkalmas eszközök meg nem akadályoz­zák. Ezen célra a tört horony torkolatain kívül a (25) ütközők vannak elrendezve, melyek a tűfejeket fölfogják úgy, hogy a tűk nem mozoghatnak messze kifelé. Ezen ütközők azonban, amint a rajzból is kitű­nik, a tűknek, a tört horonyba való belépé­sét nem akadályozzák meg. Amint a 3. ábrán látható, a (2) lemez alsó oldala a kerületétől a középső (26) ki­emelkedésig egészen szabad, kivéve a le­mez azon részeit, melyeken a tört horony van elrendezve, valamint • az ezekkel át­mérő irányában szemben lévő részeket. A tűk tehát a lemezen köröskörül kézzel sza­badon tolhatók befelé vagy kifelé. Ha pl a tűágyban bizonyos tűket működésen kí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom