59175. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés váltakozó áramnak egyenárammá való transzformálására

- 8 -át szeriesbe kapcsolt két komponens teker­csek pillanatnyi értékei az egyes tekercs­elemek pillanatnyi értékeinek Összegéből állanak, teljesen azonos viszonyokat kell kapnunk, ha az egyes tekercseket egymás között szeriesbe kapcsoljuk. Ily kapcsolású tekercselést tüntet föl a mellékelt rajz 4. ábrája, mely szerint az egyenáramnak egy kommutátorral való lé­tesítésére egymással parallel kapcsolt két­két (m, n) tekercs-rendszert vettünk föl. Az előzőkben ismertetett elv szerint mó­dunkban áll egy sin vagy cos lefolyású magasfeszültségű váltakozó áramot egyen­árammá átalakítunk. Ha ugyanis a magas­feszültségű és sin vagy cos lefolyású vál­takozó primár áramot, mint ez a mellékelt rajz 5. ábráján látható egy (T) transzformá­tor (P) tekercsébe vezetjük be és a transz­formátor (8) szekundér tekercseit az előzők­ben ismertetett módon egy (K) kommutátor szegmenseivel kötjük össze, a kommutátor­ral érintkező (kl) és (k2) keféket pedig (M) synchron mótor segélyével forgásba hozzuk, úgy a (kl) kefével elektromos összekötte­tésben álló (11) és (k2) kefével elektromos •összeköttetésben álló (12) gyűrű segélyével, i)l. az ezen gyűrűkhöz simuló (dl) és (d2) kefék segélyével E sin2 wt vagy Ecos2 wt lefolyású hullámzó egyenáramot vehetünk le. Ezen hullámzó egyenáram a kellően méretezett (F) fojtótekercs segélyével kon­stans értékűvé tehető. A 6. ábrabeli példaképeni szerkezeti megoldás annyiban tér el az 5. ábrán be­mutatott foganatosítási alaktól, hogy míg ott a kommutátor fix és a kefék mozognak rajt, emennél a kommutátort a szekundér menetekkel s azok vasmagjával együtt for­gatván, a quadratikus áram fix kefékkel szedhető le. Ezen két kiviteli alak (5. és 6. ábra) egyfázisú váltakozó áramnak egyenárammá •való átalakítására szolgáló berendezés. Ha két vagy többfázisú váltakozóáram áll ren­delkezésünkre, úgy ezen szerkezeti meg­oldás oly módon változtatható, hogy fojtó­tekercs nélkül kapunk konstans egyenára­mot. Háromfázisú áram esetén az ismert módon kétfázisú áramra térünk át, ele­gendő lesz tehát a kétfázisú kivitellel fog­lalkozni. A mellékelt rajz 7. és 8. ábrája oly gé­pet tüntet föl hosszmetszetben ill. kereszt­metszetben, melynél a forgórészen lévő (82) és (83) szekundér tekercselések a 4. ábrán szkématikusan föltüntetett kapcsolás szerint vannak a (K5) kommutátor szegmenseivel összekötve. Ezen szerkezeti megoldásnál a lamelláit (V) vasmagon elhelyezett (P2) tekercsben sin, a (P3) tekercsben pedig cos lefolyású váltakozóáram kering, melyek kö­zül tehát az első az (S2) tekercsben E sin2 w t, az (83) tekercsben pedig E cos2 w t lefolyású áramot indukál, melyek egymással szeriesbe vannak kapcsolva, úgy hogy (K5) kolleg­torról levett áram egyenáram. Az ezen berendezésnél az armatúrává kiképezett (S2, S3) szekundér tekercsek szinkron forgatása a (t) tengelyvégen'alkal­mazott, a rajzban azonban föl nem tünte­tett motorral történik és ha ezen transzfor­mátor pl. egy generátor gerjesztőjéül szol­gál, úgy a (t) tengelyvég a generátor ten­gelyével kötendő össze. Megjegyzendő, hogy az eddig ismertetett kiviteli alakok egyszerűség okáért kétpólusu kivitelben vannak föltüntetve, de természetesen több parallel hasonló áramkörrel több pólusóan is képezhetők. Gerjesztő esetén, ha az köz­vetlenül kapcsoltatik, természetesen annyi pólusúan tekercselendő a gerjesztő, mint ahány pólusú a generátor. Ha az átalakítandó váltakozóáram (akár indukció útján hozatik az létre, akár egy meglévő áramforrástól vétetik), a mat­matikai E sin w t, ill. Ecoswt görbétől a fölsőbb harmonikusok befolyása folytán el­tér, úgy az egyes tekercselemek menet­számainak némi és számítás útján meg­állapítható változtatásával a nyert új áram­görbe tiszta E sin2 w t, ill. E cos2 w t lefolyású lesz. Minthogy az indukció jelenségeinél egy bizonyos tekercsben indukált elektromóto­rikus erő nagysága a menetszám és fölület szorzatának függvénye, világos, hogy az t indukált elektromótorikus erő nem változik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom