59163. lajstromszámú szabadalom • Berendezés torpedók oldalirányú lancirozására

•dezve éa (i) karral bír, melynek útjába a sűrített levegő (j) szelepe van helyezve. Ez utóbbi a (k) cső révén közlekedik az (m) hengerrel. Az (n) dugattyú (o) dugattyú­rúdja mereven van kapcsolva a váz belse­jében eltolódható (p) rúdhoz, mely a tor­pedó (r) vége mögé fogó (q) horoggal bír. Az (?) pecek a torpedó előrelökésekor a(t) légszelepet működteti, (u) a torpedó szoká­sos vezetőorra, (v) pedig egy a (p) rúd mellső végén elrendezett csuklós ütköző, mely a torpedót a kellő pillanatban fölsza­badítja. Az (m) henger közepe táján nagy (1) vízkibocsátó-nyílásokkal, külső végén pedig kisebb (2) nyílásokkal bír. A mozgó rúd (3) orra az (a) lancirozó-váz (5) részé­nek (4) hornyában mozoghat és a (p) rudat vezeti. A fölső (fl) rögzítő-kar a (6) csap körül fordulhat el és e tengelyen a (7) kö­zöknek megfelelően (6. ábra) kissé el is to­lódhat. E fölső (fl) kar az alsó (f) karral a (8) szemölcsök révén foghat össze, melyek az (f) kar (9) furataiba fogva, az ily módon kapcsolódott két kart egy merev pajzzsá alakítják, mely a torpedót a víz oldalirá­nyos nyomása ellen biztosítja. Mindegyik (f, fl) kar (10) nyúlványa révén a (11) forgattyúrúddal van kapcsolva, melyek viszont a függélyes, (12) karokkal ellátott (13) tengelyhez vannak kapcsolva: (13) tengely (14) karja a (15) rúgót tá­masztja alá, mely másik végével az (a) váz­hoz támaszkodik. A fölső, hosszában elto­lódható (fl) kar a (16) rúddal van egye­sítve (2., 3., 5. ábra), mely a (p) rúd (3) orrának útjába nyúlik. A működés módja a következő: Az (i) kar helyzetét a (h) dobon úgy állítjuk be, hogy amikor a váz a lanciro­zási helyzetbe jut (melynek nem kell a hajóoldalra merőlegesnek lennie, mint a rajzon) a megfeszülő (g) huzal a dobbal együtt a kart elfordítja úgy, hogy az (i) kar a (j) szelepet nyitva, a (k) csövön át levegőt bocsát az (m) hengerbe. Az (n) du­gattyú ekkor akkora sebességgel szoríttatik előre, melyet egyrészt a sűrített lég nyo­mása, másrészt az (1) nyílások nagysága szab meg; a dugattyú a (p) rúd és (q) orr révén ekkor annyira taszítja előre a torpe­dót, hogy az (s) gomb a (t) légtartálycsapot nyitja úgy, hogy a torpedó motorja meg­indul s a gyroszkop is forogni kezd, de még nincs fölszabadítva. Amint az (n) dugattyú előrehaladva az (1) nyílásokat fokozatosan lefödi, sebessége is csökken arra a sebes­ségre, melyet a kisebb (2) nyílásokon kiára­molható víz mennyisége szab meg. A tor­pedó tehát most lassabban fog mozogni, ami a találmány lényeges részét képezi, mert ezalatt a késedelem alatt a gyroszkop­nak ideje van teljes lendületbe jönni és fölszabadulni, még mielőtt a torpedó az őt irányító vázat elhagyta volna. Mikor az (n) dugattyú útja végének kö­zelébe ért, a kis (v) emelő, mely eddig meggátolta a torpedó szabad előrehaladá­sát, fölbillen és szabaddá teszi az (u) üt­közőt. Ugyanekkor a (p) rúd (3) orra mű­ködteti a (16) kart, mely a fölső (fl) kart tengelyén eltolva, a két kart egymástól oldja úgy, hogy azok szétnyílva fölszaba­dítják a torpedót, minthogy a (15) vonó­rúgó a (14) kar, (13) tengely, (12) rudak és (11) karnyúlványok révén a karokat nyitni igyekszik. A torpedó tehát szabadon indul­hat útjára. Az elrendezés a következő két •fontos előnyt biztosítja: 1. Minthogy a késleltető szerkezet lehe­tővé teszi, hogy a gyorskop a torpedó föl­szabadulása előtt szabaduljon föl, vagyis mikor még a torpedó az (a) váz által a cél irányában vezettetik, a torpedó fölszabadu­lása után mindig biztosan tereltetik vissza a gyroszkop által a cél felé. 2. Minthogy a torpedó gépének megindí­tása, a gyroszkop megindítása és fölszabadí­tása csak az (a) váz rögzítése után törté­nik, a gyroszkop a torpedó ezen helyzetben elfoglalt irányát fogja föntartani úgy, hogy a torpedó haladási iránya nem fog eltérni a váz rögzített helyzetének irányától. SZABADALMI IGÉNY. Merülő naszádok, torpedónaszádok vagy hasonló könnyű hajók oldalsó lancirozó készüléke, melynek a hajóoldalhoz csuk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom