59140. lajstromszámú szabadalom • Kondenzátorok vagy kondenzációs hatású készülék a dielektrikumban elhelyezett vezetőrétegekkel és eljárás előállításukra

2 -borítása fölöslegessé válik. A dielektrikum fölületet nem szorosan egymás mellett érintő szemcsék ugyanis több megközelítés­sel vezető réteg gyanánt tekinthetők. Mi­vel a vezető rétegek ellenállása nagy le­het, anélkül, hogy föladatuk teljesítésére emiatt alkalmatlanok volnának, ennélfogva nem kell e célra okvetlenül fémet alkal­mazni, hanem a gyakorlatilag rossz veze­tőknek tartott anyagok is megfelelnek. így kitűnt, hogy pl. a gipsz vezető anyaggal vegyítve, sőt a gipsz magában is a vezető réteg előállítására teljes sikerrel alkalmaz­ható. Hozzákevert szén- vagy fémpor vagy másefféle a gipsznek vagy cementnek a szükséges csekély vezetőképességet meg­adja, sőt erre a célra bizonyos sók, mint pl. a klórnátrium és klórmágnézium is al­kalmasak, bizonyos esetekben folyékony oldatok vagy savak is alkalmazhatók. Álta­lában véve a vezető közbenső réteget, amelynek csak kis vezetőképességűnek kell lennie, másodrendű vezetőanyagból is ké­szíthetjük s esetleg elsőrendű vezetőanya­got keverünk hozzá. A szóban lévő készülékek alakja és a kivitel részletei a körülményektől függnek. Lényeges csak az, hogy a dielektrikus ré­tegek, amelyek maguk sem abszolút szige­telők, egymástól náluknál jobb vezető köz­benső réteg által választandók el, amely közbenső rétegek azonban szintén nem jó vezetők. Röviden szólva, a dielektrikus ré­tegek kis vezetőképességű rétegek által vá­lasztandók el egymástól. Dielektrikum gyanánt továbbá a 177667. sz. német szabadalombeli kondenzátoroknál és kondenzációs hatású készülékeknél pa­piros, lemezpapir, kéreglemez vagy más­efféle rostanyag szolgál; mindmegannyinak hátránya, hogy fölületük részben a levegő behatására, részben pedig a villamos kisü­tések folytán elváltozik s kezdetben kitűnő szigetelési képességük idővel csökken, ami ellen semmiféle impregnálás huzamosabb időre nem nyújt kellő védelmet. Olykor az impregnálás egyáltalában keresztülvihe­tetlen, pl. ha az ilyen készülék nagyobb üzemi hőmérsékletnek van kitéve. A föntemlített káros behatásoknak tartó­san ellenálló szigetelő anyagokat, úgymint üveget, porcellánt vagy máseffélét eddigelé csak nagyon bajosan lehetett vezető réte­gek közbetevésével a szóban lévő készülé­kekhez fölhasználni. A jelen találmány szerint oly módon se­gítünk e hátrányon, hogy akár a dielektri­kum, akár pedig a közbeteendő vezető ré­teg anyagát pl. erős hevítéssel meglágyít­juk, illetőleg folyékonnyá tesszük. Az első esetben a gyúrható vagy tágabb értelemben véve folyékony dielektrikumot a merev ve­zető rétegbe beleöntjük, ill. belé sajtoljuk, míg az utóbi esetben a vezetőanyagot öntjük be a merev dielektrikum kivájásaiba. Ennek az eljárásnak egyebek között még az az előnye is van, hogy a kondenzátorok belsejében levegővel telt hézagok nem ma­radnak. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Villamos kondenzátorok és kondenzátor­szemen ható készülékek, a dielektri­kumban vezető közbenső rétegekkel, jellemezve csekély vezetőképességű ily közbenső rétegek által. 2. Az 1. pontban igényelt kondenzátorok és kondenzátorszerűen ható készülékek ki­viteli alakja, a dielektrikumban vezető közbenső rétegekkel, jellemezve vékony fémbevonattal ellátolt dielektrikus réte­gek által. 3. Az 1. pontban igényelt kondenzátorok és kondenzátorszerűen ható készülékek ki­viteli alakja, a dielektrikumban vezető közbenső rétegekkel, jellemezve vezető anyagú porból készült ily vezető köz­benső rétegek által. 4. Az 1—3. pontban igényelt kondenzáto­rok és kondenzátorszerűen ható készü­lékek kiviteli alakja, jellemezve másod­rendű vezetőkből készült vezető rétegek által. 5. Eljárás az 1. pontban igényelt konden­zátorok és kondenzátorszerűen ható ké­szülékek előállítására, a dielektrikumban vezető közbenső rétegekkel, azáltal jel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom