59123. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék tömör homogéntestek előállítására nehezen olvadó fémekből

Megjelent 1913. évi április hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 59123. szám, XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és készülék tömör homogéntestek előállítására nehezen olvadó fémekből. SCHÖNGUT GUSZTÁV MÉRNÖK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1911 november hó 10-ike. A 36743. számú szabadalmi leírásból ismeretessé vált, olyan eljárás fémizzószálak előállítására, amelynél a poralakú fémet kénnel keverik és a keveréket a ként plasztikussá tevő hőmérsékletnél sajtolják, majd a ként a sajtolt testeknek hidrogénáramban való hevítése útján eltávolítják, miáltal tiszta fémtesteket kapnak, amelyek közvetlenül vagy foganatosított húzási művelet után izzószálak gyanánt használtatnak föl. Jelen eljárás a föntemlített eljárástól abban tér el, hogy a sajtolt testeket finoman elosztott, esetleg kolloidális fémből, pl. wolframból, minden kötőanyag alkalmazása nélkül magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt készítjük. Ilyen módon közvetlenül, egyetlen művelet útján igen szilárd, tömör fémtesteket kapunk, amelyek bármely úton való további földolgozásra alkalmasak. A wolframrészeeskék ugyanis fölhevített állapotban bizonyos plasztikussággal bírnak úgy, hogy az alkalmazott nagy nyomás alatt engednek, eredeti alakjukat elvesztik és anélkül, hogy megolvadnának, mintegy egymásba folynak, mimellett a nagy nyomás következtében a fém olvadáspontja is csökken. Bár a sajtolásnál, mint említettük, a fém olvadáspontjának megfelelő hőmérsékletet nem érjük el, mégis ennek megközelítése nagy befolyással van a plasztikusság növelésére és a keletkező test homogénizálódását nagyon elősegíti. A fémek erősen fölhevített állapotban, nagy nyomás alatt való sajtolását többféle módon végezhetjük. Célszerűen pl. úgy járunk el, hogy a préselendő anyagot finom por alakjában, vagy kolloidális oldatokból leválasztott alakban vagy esetleg durvább poralakban is, célszerűen hidrogénatmoszférában foganatosított előzetes hevítés után megfelelő formába tesszük és hidegen elősajtoljuk úgy, hogy összefüggő, elektromosságot vezető testet kapunk. Ezután a testen elektromos áramot vezetünk keresztül úgj", hogy a test magas hőmérsékletre melegszik föl és egyidejűleg igen nagy nyomásnak vetjük azt alá. Az áram hatása alatt a fölhevített test kitágulni törekszik, de mivel a minden oldalról zárt térben ki nem terjedhet, az egyes részecskék úgy a külső mint ezen belső nyomás' hatása alatt egymást minden oldalról nyomják, a részecskék diformálódnak, egymáshoz rendkívül mértékben közelednek és végül tömör, homogén testté egyesülnek. A mellékelt rajz az ismertetett eljárás foganatosítására alkalmas új sajtót tüntet föl és pedig az