59053. lajstromszámú szabadalom • Aeroplán

ha az aeroplán szárnyát a 2. ábrán föltüntetett trapézformában képezzük ki, rövidebb párhuzamos élével a haladás irányában. Ezen esetben (d2, e2, f2) háromszög a (dl, el, fl) háromszöghöz, képest még területben is megnövekszik a fölborító erő fokozására; , Hogy ezt a fölborító erőt ellensúlyozzuk, :ÍZ oldalkormánnyal a gépet a légáram irányába fordítjuk. Ezen művelet eredményeképen az aeroplán egyensúlya helyreáll. Az ok a következő: az oldalkormány hatása következtében a gép egy középpont körül elfordul, melytől a (d2, e2, f2) háromszög távolsága lényegesen kisebb, mint a (dl, el, fl) háromszögé, elfordul még ezen kívül a gép saját súlypontja körül is, még pedig olyan értelemben, hogy a'(dl, el) él vetülete a haladás irányára merőlegesen nő, míg a (d2, e2) vetülete csökken. Ezen két jelenség mindegyikének következménye, hogy a szél hatását, mely a gépet fölborítani igyekszik, ellensúlyozza, tehát az egyensúlyt helyreállítja. Hogy ez az egyensúlyozó hatás biztosabban és gyorsabban lépjen föl, (s) segédsíkokat alkalmazok (3. és 4. ábra) és ezeket a gép hossztengelyétől jobbra és balra úgy helyezem el, hogy hosszirányuk párhuzamos legyen a főfölület nem parallel (dl, el) és (d2, e2) oldalaival, vagyis hogy hatásuk megegyezzék a trapézidom említett két háromszögének hatásával nyomásközéppontjaik vetülete pedig rajta feküdjék az aeroplán nyomásközépvonalán, ahogy azt a 3. és 4. ábrák láttatják. Ezen fölületek segítségével érem el azt, hogy az aeroplán féloldalra dőlése esetében a (b) oldalkormánynak már kis elmozdulása által helyre tudom állítani az egyensúlyt. Ezek a segédsíkok egyébként gauchissementtel biró aeroplámokon is alkalmazhatók. Különös előnye ezen elrendezésnek, hogy az eddig használt negatív beesésiszöggel biró fölületrészek, melyeket eddig a szárny végén hátra és fölgörbítve helyeztek el és melyek stabilizáltak ugyan, de erősen csökkentették a gép sebességét, most mint szükségtelenek, elmaradhatnak, tehát a gép sebességében nyer. Hogy a föntebb használt «pozitiv beesésiszög® vagy «negativ beesési szög» kifejezések mit jelentenek, azt az 5. és 6. ábrák láttatják. Ugyancsak az 5. ábra mutatja, hogy nyomásközépvonal alatt mit értünk. Beesési szög a fölület keresztmetszeti húrjának és a menetiránynak bezárt szöge, amely a szerint, amint a húr a menetirányhoz képest 0°-nál kisebb vagy nagyobb szöget zár be, negativ, vagy pozitív is lehet. A nyomásközépvonal pedig az a vonal, melyben az asfoplán részlet hordfölületei fölhajtóereinek • eredője van. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Aeroplán, mely tisztán oldalkormányával tartja fönn oldalegyensúlyát, azáltal jellemezve, hogy a hordfölülete gauchissement nélküli oly trapézidom, melynek rövidebb párhuzamos éle van elül és melynél a nem parallel élek mellett fölületrészek is pozitív beesési szöggel bírnak. 2. Aeroplán, jellemezve az oldalegyensúly helyreállítására a hossztengelytől jobbra és balra elhelyezett oly egy vagy több segédfölület által, melyek élei a menetirányban konvergensek és pozitív beesési szöggel bírnak. 3. Az 1. és 2. alatt védett aeroplán további kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a stabilizáló segédfölületek úgy vannak elrendezve, hogy a segédfölületek nyomásközéppontjainak függélyes vetülete rajta fekszik az aeroplán nyomásközépvonalán. (1 rajzlap melléklettel.) failag íés7.ve»y tarsasag üY^'ndája Budapesten.