58997. lajstromszámú szabadalom • Zárótestek ( ötlő és retesz) zárakhoz és eljárás azok előállítására

Meg-jelent 1913. évi. március Iió 21-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58997. szám. VHI/d. OSZTÁLY. Zárótestek (ötlő és retesz) zárakhoz és eljárás előállításukra. VASÁRŰGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG GRAZBAN ÉS SOPRONBAN. A bejelentés napja 1912 március hó 29-ike. Zárakhoz és épületvasalásokhoz való zárótesteknek (ötlőknek és tolókáknak) készítése eddig vagy úgy történt, hogy azokat egy darabból öntötték vagy sajtolták, avagy oly módon, hogy a nyelektől elkülönítve öntött fejeket az előbbiekkel összeszögecselték, vagy az egyik résznek a másikra való átlapolásával hideg vagy meleg úton nyomás vagy ütés segélyével egyesítenék. Mindezek az eljárások bizonyos hátrányokkal bírnak; az öntvény előállítása ugyan aránylag olcsó, azonban különösen öntött vas alkalmazásánál — hogy az aránylag vékony nyélnek törékenységét megszüntessék — utólagos temperálás szükséges, ami úgy a költséget mint az előállítási időt jelentékenyen megnöveli ; kovácsolt vasnak vagy pedig nem önthető más fémnek használatánál elesik ugyan ez a hátrány, azonban a szükségelt aránylag erős sajtók költséges beruházási ára és annak működtetéséhez kellő nagy erőszükséglet talán még az előbbinél is nagyobb hátrány, eltekintve attól, hogy a sárgaréz, vörös öntvény, vörösréz, bronz, melyek ilyen zárótestek előállításához szintén használtatnak, már magukban is jóval drágábbak az öntött vasnál. Ez az indító oka tehát annak a gondolatnak, hogy az ilyen zárótestek fejét a nyéltől elkülönítve öntés útján állítsuk elő és a két részt utólag egyesítsük. Hogy a két rész egyesítésének eddig szükséges utómunkáit egészen mellőzhessük és a két rész között mégis tartós kötést létesítsünk, a találmány értelmében az öntés útján előállítandó fejet a hozzátartozó nyél végével, mely a fej anyagával kitöltendő tartószerkezettel van ellátva, magával az öntéssel egyesítjük. Ezzel az eljárással az egész zárótestnek. (ötlőnek, ill. retesznek) előállítási ideje a mintázásra és öntésre redukálódik, ami az előállítási költséget lényegesen csökkenti. A két rész összekötésére való tartószerkezetek különböző alakúak lehetnek; legelőnyösebbnek mutatkozik az (a) nyél végén alkalmazott (b) áttörésekből, vagy (c) szélbevágásokból, avagy mindkettőből álló kivitel, melyeket a fej öntésénél a (d) fej anyaga körülvesz és kitölt úgy, hogy a kötés meglazulása teljesen ki van zárva. Hasonlóképen nyúlványok, karimák vagy bordák is alkalmazhatók a nyélen, miket a fej anyaga minden oldalról körülvesz. A mellékelt rajzon a találmány szerint előállított zárötlő az