58982. lajstromszámú szabadalom • Feszítőszerkezet vasúti állítóművek kettős huzalvezetékeihez

(o, p) huzalvezetékek két-két (b, b) kitérítő csigán futnak. A feszítőszerkezet működése a következő : A nyugalmi állapotban a feszítősúly szimmetrikusan van alátámasztva. A váltónak vagy a jelzőnek átváltásakor az egyik, pl. az (o) vezeték húzást szenved, minek folytán a (k) csigaház fölemelkedik, | míg a (c) csigaház sülyed. Az (f) feszítősúly az egyik külső (m) és az egyik belső (n) él körül kibillen úgy, hogy az a 3. ábrában látható állást foglalja el, melyben a (h) rögzítő fog az (e) rögzítő rúddal kapcsolódik. Ennek következtében a rögzítő elemnek további emelkedése és ezzel az állító mozgásnak feszítősúlyra való további átvitele lehetetlen. Amint a 3. ábra mutatja, a feszítősúly most asszimmetrikusan van alátámasztva. A súly ebben az állásban (m) élével a (c) csigaházra, (n) élével pedig a (d) csigaházra fekszik föl. Minthogy azonban az (n) támasztó élnek az (f) súlypontjától való (y) távolsága kisebb, mint az ^(m) élnek (x) távolsága, a megemelt csiga jobban van megterhelve, mint a sülyedt csiga, minek következtében az (f) feszítősúly nyugalmi állásba visszatérni iparkodik. Mennél inkább közeledik az (f) súly a nyugalmi álláshoz, annál kisebbé válik az (y) és nagyobbá válik az (x) távolság ós ennek megfelelően mindig nagyobbá és nagyobbá válik az az erő, mely az (o) vonó huzalnak (d) csigaházát terheli. Mihelyt már most a (d) csigaház annyira sülyed, hogy az a (c) csigaház síkját eléri, az (f) súly önsúlya folytán eredeti nyugalmi állásába visszabillen és a (h) rögzítő fog az (e) rudat elhagyja azaz a rögzítés önműködően oldódik. Most már mind a két huzalvezeték egyenlően van megterhelve. A rögzítés kikapcsolását az ismertetett megoldásnál az eddigiekkel ellentétben nem a két huzalvezeték megadott feszültségkülönbözete, haa feszítősúlynak folyton fokozódó erőhatása idézi elő. A 6. és 7. ábrákban föltüntetett foganatosítási alak a következő: Az általános elrendezés ugyanaz, mint az imént ismertetett alaknál, csakhogy itt a két (i, k) vezetőcsiga a lengethető (c') csigaházban van elhelyezve. Ezen csigaház a (g, h) rögzitő fogakkal van ellátva és az (f) feszítősúlyt két (m) és (n) támasztó élével támasztja alá. Az (f) feszítősúly az (e) fogasrúdon vezetődik. A szerkezet működése a következő: A nyugalmi helyzetben az (f) feszítősúly szimmetrikusan van alátámasztva és mindkét vezetéket egyenlően terheli. Az átváltás közben a feszített vezeték (i) csigája megemelkedik, a másik (k) csiga pedig sülyed, minek folytán a feszítősúly alátámasztása többé nem lesz szimmetrikus és a megemelt (i) csiga nagyobb megterhelést kap, mint a sülyedt (k) csiga; ennek folytán a feszítőszerkezet a nyugalmi állapotba visszatérni iparkodik. Azáltal, hogy az (m, n) alátámasztási pontok az (i, k) csigák középpontjait összekötő vonal fölött vannak alkalmazva, ugyancsak elérjük azt, hogy a nyugalmi helyzethez való közeledéskor a nyomáskülönbözet mindig nagyobbá és nagyobbá válik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Feszítőszerkezet vasúti állítóművek kettős huzalvezetékeihez szabadon ágyazott feszítősúllyal, mely midőn önsúlyánál fogva a nyugalmi helyzetbe visszatérni iparkodik, rögzítését" önműködően oldja, jellemezve azáltal, hogy.a feszítősúly a csigaházon alkalmazott támasztópontokon a nyugalmi helyzetben szimmetrikusan, a nyugalmi helyzeten kívül azonban a két csiga viszonylagos helyzetének megváltozása folytán asszimmetrikusan van alátámasztva úgy, hogy a vonóhuzal i a feszítősúllyal a nyugalmi álláson kívül mindig jobban van megterhelve, mint az utánengedő huzal és hogy a megterhelésben különbözet a nyugalmi álláshoz való közeledéskor folytonosan növekszik, a nyugalmi állás elérésekor azonban hirtelen megszűnik. 2. Az 1. igényben védett feszítőszerkezet foganatosítási alakja, jellemezve azáltal,