58966. lajstromszámú szabadalom • Transzmissziós hajtómű

10. ábra a találmány egy másik foganatosítási alakjának vízszintes metszete. A 11. ábra a 10. ábra szerinti szerkezet nézete, jobb oldal felől szemlére. A 12. ábra a 10. ábra szerinti szerkezet alulnézete, amelynél a szekrény metszve van, oly célból, hogy a szerkezetet jobban láthassuk. A 13. ábra a fogaskerekek semleges helyzetét mutatja, melyben azok nem közvetítenek mozgást a hajtó- és hajtott tengely között. A 14. ábra a hajtómű közbenső kelyzetét tünteti föl. A 15. ábra a legnagyobb sebesség elérésére szolgáló kerék kapcsolást mutatja. A 16. ábra azt a helyzetet tünteti föl, melynél a hajtott elem a 14. és 15. ábrák szerint létesített forgási iránytól ellenkező irányban. forgattatik, még pedig közepes sebességgel. Az alábbiakban részletesen leírt találmány a mellékelt rajzokban automobilon való alkalmazásában van foltüntetve, mely eélre az igen alkalmas, mivel egyes részei úgy vannak a hátsó tengellyel összekötve, hogy a tengelyen nyugvó tok a hajtómű összes mozgó részeit bezárja. Ez az elrendezés lényegesen különbözik az automobiloknál eddigelé alkalmazott transzmissziós hajtóművektől, ahol rendesen a hajtótengely a jármű hosszirányában halad a mótortól a differenciális hajtóműhöz, mely a jármű hátsó tengelyével további áttételek útján kapcsolódik. Sok esetben a hosszirányban haladó hajtótengelyt még harántirányú előtéttengellyel is összekötötték, mikor is a differenciális hajtóművet ezen két tengely közé helyezték. Ilyfajta berendezéseknél rendesen oly differenciális hajtóművet használtak, mely előtéttengelylyel bírt ós a kerekek a megfelelő tengelyeken csúsztak a különböző sebességek létesítése céljából. A jelen találmány főelönye, hogy kiküszöböli a tengelytől és a hajtókerekektől független sebességváltoztató mechanizmust. Ezen cél elérésére a szerkezet a hajtott tengelyen foglal helyet, míg a hajtótengely benyúlik a szerkezetet körülvevő tokba és abban ágyazva van. A szerkezet ilyen módon zárt és egyetlenegy vezérlőemeltyű segélyével különböző sebességgel forgatható a hátsó vagy hajtótengelytől közvetlenül egy kúpkerékhajtás útján. A 10.—16. ábrákban példaképpen igen egyszerű szerkezet van föltüntetve annak szemléltetésére, hogy a hajtott tengelynek különböző sebességeit úgy az előrehajtás, mint a visszafelé való hajtás számára balanszírozó keréksorozattal létes)thetjük. Az 1—9. ábrákban automobil céljaira kiválóan alkalmas foganatosítási alak van föltüntetve. Ezen foganatosítási alaknál (1) jelöli a jármű vázát (1. ábra), mely a szokásos (2) motorral és a (3) főhajtótengelylyel van ellátva. Ez a hajtótengely megfelelően van támasztva és hátrafelé a hátsó kerék-tengelyének (4) tokjáig nyúlik, melótokban a transzmissziós hajtómű foglal helyet. Az osztott tipusú tengely az (5) és (6) tengelyrészekből áll, melyek a rajzban részletesen föl nem tüntetett (7) differenciálmű által vannak kapcsolva (2. ábra). A (4) tokba nyúlik a (3) főtengely, mely az antifrikciós (8) csapágyakban van ágyazva. A (3) főtengelynek a (4) tokba nyúló részén (9, 10, 11) kúpkerekek vannak elrendezve. Ezen kúpkerekek helyzete-olyan, hogy (12, 1.3, 14) hajtott kúpkerekekkel fölváltva kapcsolódhatnak oly célból, hogy a keréktengelyt különböző sebességgel forgassák előre. Az ellenkező irányban való [forgatás létesítésre a (15) fogaskerék szolgál, mely a (9) kúpkerékkel kapcsolódhatik. A (9, 12) kerékpár a kis sebesség, a (11, 14) kerékpár pedig a nagy sebesség létesítésére szolgál és a kapcsoló kerekek bármely helyzetében közvetlen hajtás létesül a főhajtó tengely és hajtott tengely között, mimellett a többi áttételek ki vannak kapcsolva. Úgy hogy tehát minden sebességnél a hajtás közvetlenül történik. A (15) reverzáló kerék a (7) differenciálmű (16) karmantyújához van erősítve, mely karmantyú másik vége a (4) tok végében (17) görgős csapágyakon van ágyazva. Éppen úgymint a (15) kerék a (16) karmantyú-