58965. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajtolt élesztő gyártáshoz való cefre előállítására

ges, tiszta hideg vízzel higítunk, majd a keveréket kénsavval savanyítjuk úgy, hogy a végleges aciditás 100 cm3

cefrére 2 5—3 cm3 normállúgnak feleljen meg. Most megkezdhető a főerjesztés, mely közben levegőt fuvatunk át. Mint már említettük, e mellett tiszta élesztőkulturát kell alkalmazni, melyet a laboratóriumban a főerjesztésnél tekintetbe jövő cefrekoncentrációhoz és a cefre különleges összetételéhez alkalmazunk. Ezen erjesztés közben a cefrében még bennlévő kénessav különös szerepet játszik, amennyiben az élesztőre izgató vagy gerjesztő szer gyanánt hat, miáltal az élesztősejtek intenziv szaporodásra késztetnek és így a kitermelést előnyösen befolyásolja. Ugyanezen kénessavnak azonban egyidejűleg az erjesztési folyamatra is előnyös hatása van, épúgy az újonnan képződött élesztősejtekre is, amennyiben ezeknek világos, tésztaszerű színeződést kölcsönöz még akkor is. ha erős koncentrációjú és sötét színű cefrét kell földolgozni. Az említett nitrogéntartalmú tápanyagok egy része, mint már magában véve ismeretes, burgonyáié gyanánt adagolható, miután a burgonyalét valami módon a burgonyakeraényítőtől megszabadítottuk. Ez a lé, mely különben értéktelen hulladékterméket képez, az élesztőgyártás számára, minthogy; nitrogénvegyületeket tartalmaz, bizonyos értékkel bir és itt nemcsak mint tápanyag, hanem a találmány értelmében szükségképen! alkalmazásra kerülő higító szer gyanánt víz helyett alkalmazható. Világos azonban, hogy a burgonyalét nélkülözhetjük és más tápanyagokkal pótolhatjuk is, különösen, ha burgonyák nem állnak rendelkezésünkre. A leírt módon előkészített és az erjesztéshez alkalmassá tett melasz élesztőkúrák számára kitűnő tápközeget képez és a találmány tárgyát képező eljárás nemcsak szín és tartósság tekintetében kitűnő élesztőt ad, hanem alkohol előállítására is jó eljárást képez. Tekintetbe veendő továbbá még az a körülmény is, hogy amennyiben az erjesztés közben levegőt fuvatunk át, az erjedő cefrében alj nem képződik úgy, hogy a szűrősajtókban az élesztő az erjesztett folyadéktól teljesen elkülönül. A csapadékok képződésénél szükséges körülményes ós komplikált mosási folyamat, mely különösen az élesztőnek szirupból való gyártásánál szükséges, itt tehát elmarad. Végül tekintetbe kell venni még azt is, hogy a kérdéses kiindulási anyag (melasz) alkalmazásánál az eljárás keresztülvitele lényegesen olcsóbb úgy, hogy a kapott végtermék az eddiginél sokkal olcsóbban hozható piacra. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás sajtolt élesztő gyártásához való cefre előállítására, melynél a melaszét halványítás és dezodorálás céljából kénessarrval kezeljük és utóbbit káliumpermanganát vagy más oxidáló szerek hatásának tesszük ki, azáltal jellemezve, hogy oly mennyiségű kénessavat alkalmazunk, hogy az erjesztési masszában a kénessavnak meghatározott része marad vissza, mely izgató (gerjesztő) szer gyanánt hat, mely az élesztősejteket intenziv szaporodásra készteti és egyidejűleg az új élesztősejtek színeződésére, valamint az erjesztési folyamatra előnyös hatással van. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az előkészített vagy egyes esetekben elő nem készített melaszt a szokásos tápanyagok hozzáadása után forrásig hevítjük és főzzük, ezután a folyadék színeződésétől függő mértékben hígítjuk és végül ismert módon kénsavval savanyítjuk, mire a főerjesztést levegő átfuvatása és élesztőkultura alkalmazása mellett véghezvisszük, mely kultura hektoliterenként 2-5—4 g. kénessavat (S02

) tartalmaz és a cefre különös összetételéhez van alkalmazva. FALIA8 RÉ8ZVEN-- TÁRSASÁG NYOMDÁJA fiUDAPESTeft