58960. lajstromszámú szabadalom • Elektrotermikus fűtő- és hűtőtest

Megjelent 1913. évi március hó 14-én. MAGY. gjW KIR. SZABADALMI «B| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58960. szám. 11/h. OSZTÁLY. Elektrotermikus fűtő- és hűtőtest. ALTENKIRCH EDMUND MAGÁNTUDÓS FREDERSDORFBAN ÉS GEHLHOFF GEORG FIZIKUS DANZIG-LANGFUHRBAN. A bejelentés napja 1912 április hó 1-je. Ha elektromos áramot küldünk termoelemen át, az egyik forrasztási helyen, mint ismeretes, melegedés áll be, a másikon lehűlés. Már ajánlották, hogy ezen, fölfedezője után Peltiernek nevezett hatás pl. vasúti kocsik hűtésére használtassák föl. Ily kísérletek azonban, különösen az alkalmazott anyagok csekély termoerejénél, szükségképen azon hiúsulnak meg, hogy a termoelektromosan ható anyagok nagy melegvezetőképessége folytán a termoelemek eddig ismertté vált elrendezéseivel csak csekély hőmérsékletleszállítás érhető el, pl. vörösréz és vasnál alig 2°. Elektrotermikus hűtőkészülék azonban, ha nem is érhetné el a modern hűtőipar hűtőgépberendezéseinek hatásfokát, higiénikus előnyei, zajtalansága és szagtalansága, egyszerű kezelése és állandó üzemkészenléte folytán a háztartás stb. szükségleteihez nagyon is helyén volna. A következőkben oly elrendezést ismertetünk, mely a hűtő közeg adott hőmérsékletétől bármely tetszőleges hőfokleszállítás létesítését lehetővé teszi. A találmány alapja az a megállapítás, hogy ha egy termoelemen elektromos áramot vezetünk át, a termoelem melegítő ké- , pessége mindig nagyobb, mint bütőképessége. Hogy tehát a meleg- és hideghatás kedvező kihasználását lehetőleg csekély anyagszükséglet mellett érhessük el, a meleg forrasztási helyet nagyobbra kell készíteni, mint a hideget és pedig előnyösen oly arányban, hogy a fölületek körülbelül úgy viszonylanak, mint a meleghatás a hideghatáshoz ; a keresztmetszetnek a meleg forrasztási helytől a hideg felé szűkülni kell. Ha ugyanis az egyes elemek keresztmetszetét állandónak hagynók és a fölületet a meleg forrasztási helyen oly nagyra választanok, amilyenre a meleghatás kívánja, az anyagszükséglet a fölület négyzetével növekednék. Ily elem nagyon is nem volna gazdaságos. Ehhez járul, hogy épp a magas termoerővel biró anyagok, melyek jelen találmánynál különösen értékesek, részben drágák is. Ezért célszerűen az elemeket a hideg forrasztási hely felé keskenyítjük, pl. ék- vagy kúpalakban, hogy az anyagszükségletet csökkentsük. A forrasztási helyet ismert módon a melegleadás javítása céljából kifelé föl lehet metszeni és jól vezető vörösrézszalagokkal össze lehet kötni. Ily ékalakú elemek az üzemfeszültség növelése céljából tetszőleges számban egymás mellett vagy mögött rendezhetők el úgy,