58935. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver szilárd csővel, fölülcsukott závárzat-hüvellyel és közvetlenül a zároló által előidézett csőreteszeléssel

csei a závárzathüvelyben lévő támasztó ágyuk egyenes részéből kijutnak. Bizonyos körülmények között a závárzatot akasztókkal kell ellátni, mely egyszerű tolóka gyanánt lehet kiképezve, zárásnál a závárzatot az összereteszelt helyzetben rögzíti és azt a szétreteszeléshez Csak a lövésnél teszi szabaddá, midőn a födél bizonyos darabbal előrehaladt. Még arra kell utalnunk, hogy az új szétreteszelő berendezést anélkül, hogy a találmány lényegét megváltoztatnánk oly závárzatoknál is alkalmazhatjuk, melyek a szétreteszelésnél forgás helyett más mozgást visznek véghez. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő lőfegyver szilárd csővel, fölül csukott závárzathüvellyel és közvetlenül a zároló által előidézett csőreteszeléssel, azáltal jellemezve, hogy a závárzat mellékrészei, pl. a závárzatfödél, a závárzathüvelyen rövid darabbal eltolhgtóan és a lövésnél előre csúsztathatóan vannak elrendezve, mimellett rúgóakkumulátort feszítenek meg, mely azután a zárolót még oly időpontban reteszeli ki, hogy ez a visszaható lökés vagy a gáznyomás behatása alatt önműködőlég térhet vissza a teljesen nyitott helyzetbe. 2. Az 1. alatt védett lőfegyver foganatosítási alakja, jellemezve, hogy a rúgóakkumulátor szögrúgó alakjában van kiképezve és a závárzathüvelyben helytállóan olyképen van elrendezve, hogy az egyik a eső középvonalához képest merőlegesen fekvő szára az előtte haladó závárzatmellékrész által megfeszíttetik, viszont a másik szára a zároló kireteszelési mozgásához képest függélyesen van elrendezve és a zárolót a závárzathüvelyben lévő támasztékaiból kilöki. 3. Az 1. és 2. alatt védett lőfegyver foganatosítási alakja, melynél az akkumulátor bizonyos előzetes feszültséget nyer, azáltal jellemezve, hogy a szögrúgó egyik szára be van hajlítva és a (v2) behajlítás (v3) kampóval van ellátva, mely a rúgó összeszoríttatásánál a másik szár mögé becsappan és a rugót előzetes feszülségben tartja. 4. Az 1. és 3. alatt védett lőfegyver foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a rúgónak behajlítása (v4) szemölccsel van ellátva, mely a lövésnél a födélnek bizonyos előrehaladása után a szögrúgó szabad (v) szárának támaszkodik neki, mire az utóbbi merev szögemelő gyanánt hat. 5. Az 1. és 3. alatt védett lőfegyver foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a rúgó behajlítása az utóbbinak a závárzatmellékrész által való teljes megfeszíttetése után (v5) szemölcsével a závárzathüvely nyugasza mögé becsappanthatóan van elrendezve úgy, hogy a rúgó egyik szárát a hüvellyel addig tartja kapcsolatban, míg a másik szár a závárzatot szét nem reteszelte. 6. Az 1. és 2. alatt védett lőfegyver foganatosítási alakja, azáltal jellemezve,, hogy a rugónak a zárolóra ható szára a feszítésnél olykép gördül le támasztékán, hogy mind rövidebbé váló emelőkarral és ezáltal folyton növekvő erővel szoríttatik a zárolóra. 7. Az 1. alatt védett lőfegyver foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy akaszték van elrendezve, mely a zárolót az összereteszelt helyzetben a závárzathüvellyel vagy puskacsővel kapcsolja és mely a lövésnél a závárzatmellékrésztől csak akkor kapcsoltatik szét, midőn a zároló bizonyos darabbal előrehaladt. 8. Az 1. alaí védett hátul csukott závárzathüvellyel biró lőfegyver foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a závárzatfödél az egyik hosszoldalon végigmenő tartóléccel van ellátva, melynek segélyével a závárzathüvely hosszhornyában van ágyazva, viszont a szemközti oldalon rövid toldatok segélyével van a megfelelően megmunkált závárzathüvellyel kapcsolva úgy, hogy a szétvételnél csekély előretolatás segélyé-