58918. lajstromszámú szabadalom • Vezérmű erőgépekhez
(a2) bebocsájtónyílás van kiképezve, melyet a (d) gőzbebocsájtókamrában fekvő (c) gyűrűszelep vezérel. Ez utóbbi üreges (f) dugattyúval van ellátva, melynek ürege a (d) gőzbebocsájtókamrával állandó kapcsolatban áll. A dugattyú a hengeres (e) kamarában mozog, melyet a következőkben szabályozókamarának nevezünk. A (d) bebocsájtó és az (e) szabályozókamara a (g) csatornán át van egymással kapcsolva, melynek átvezető keresztmetszete a (gl) csavar segélyével változtatható. Az (e) szabályozókamara födelében egy (h) cső van megerősítve, mely a szabályozókamarát a külső levegővel, vagy gőzgyüjtővel stb. köti össze. Ebbe a csőbe nyomásszabályozó van bekapcsolva, mely egy az (il) szelepkúppal ellátott (i) csavarorsóból és egy (i2) furattal ellátott (i3) tokból áll. Az (i) csavarorsónak (i4) karja van, melyet szabályozó mozgat, vagy ennek hiányában kézzel állítunk be. A (g) csatornán, (e) szabályozókamarán és (h) csövön a nyil irányában állandóan kevés friss gőz áramlik át, melynek feszültségét az (i, i3) nyomásszabályozó szabályozza. Az (f) dugattyú belsejében uralkodó gőznyomás a (c) szelepet fészkéről állandóan leemelni törekszik. Eme nyomás ellenében az (e) szabályozókamarában a dugattyúra gyakorolt nyomás hat. A dugattyú hatható fölületének méretei olyanok, hogy a (d) bebocsájtó kamarában és az (e) szabályozó kamarában uralkodó nyomások különbsége csekély lehessen. Mikor a gép (b) dugattyúja a bebocsájtó oldaltól a kifuvató oldal felé mozog, a szelep átvezető nyílásában a bevezetett gőzt lefojtja, mely fojtás a dugattyú sebességének növekedésével növekedik. Ennek következtében a hengerben a nyomás kisebb, mint a bebocsájtókamarában. Amint a szelep előtt és mögött uralkodó nyomás különbsége elég ahhoz, hogy a szelepet nyitni törekvő gőznyomást legyőzze, a szelep záródik és az expansió a kifuvatás közben zárva marad, sőt zárva marad a dugattyú visszafelé menetének egy része alatt is és csakis akkor nyílik, mikor a kompressziónyomás bizonyos értéket elért. Ha a nyomásszabályozó (i4) karját akként forgatjuk el, hogy az (i3) tok (i2) furatának keresztmetszete megkisebbedjék, az (e) szabályozókamarában a nyomás növekedik. Ennek következtében a szelepet nyitni törekvő erő csökken, a szelep tehát korábban záródik, mint előbb és a töltés is* kisebb lesz. Ha a nyomásszabályozó (i4) karját az ellenkező irányban forgatjuk, az (e) szabályozókamarában a nyomás csökken, a szelepet nyitni törekvő erő nő és a szelep később záródik, mi a töltés nagyobbodását vonja maga után. Külön (g) furat alkalmazása helyett az (e) szabályozó- és (d) bebocsájtókamara között a kapcsolatot a dugattyú és az (e) kamara fala között lévő hézag megfelelő nagyobbításával is létesíthetjük. A 2. ábrán látható foganatosítási alaknál a gőzbevezetést (m) dugattyútolattyú vezérli, mely a hengerfödél hengeres, a henger belseje felé nyitott (o) furatában csúszik. A (p) csatornában a (d) bebocsájtó kamarából az (o) furatba és innen az (a) hengerbe gőz mehet. A furat felső része (ol) kamarát alkot, melyet az (o2) csatorna a (d) bebocsájtókamarával köt össze. Az (m) vezérdugattyúval az (f) szabályozódugattyú van kapcsolva, mely a hengeres (e) kamarában mozog és az (n) rúd útján az (r, rl) levegőkatarakttal van kapcsolva. A (g) csatorna ép úgy mint az előbb leírt példánál az (e) szabályozókamrát a beboesájtókamarával kapcsolja és a (h) cső arra szolgál, hogy a gőzt a szabályozókamarából elvezesse. A (h) csővezetékben ugyancsak nyomásszabályozó van, de ez a rajzon nincs ábrázolva. Mikor az (m) vezérdugattyú a rajzon . látható, állást foglalja el, az alsó fölületére ható friss gőz a dugattyút a legmagasabb helyzetében törekszik tartani, melynek ellenében az (ol) kamarában lévő friss gőz az (e) szabályozókamarában levő csökkentett feszültségű gőz hat. A méretek olyanok, hogy a vezérdugattyú alsó fölületére
