58916. lajstromszámú szabadalom • Többfészkű szelep
Megjelent 1913. évi március hó 12-én. MAGY. gAgj KIR. SZABADALMI jBw HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58916. szám. V/d/i. OSZTÁLY. Többfészkű szelep. GEBRÜDER SULZER CÉG WINTERTHURBAN ÉS R/M LUDWIGSHAFENBEN. A bejelentés napja 1911 november hó 3-ika Túlhevített gőzzel dolgozó gépeknél, melyeknek szelepei a hengerek födeleibe vannak beépítve, az a hátrány mutatkozik, hogy azon egyenetlen feszültségek, melyek a hengerfödélben föllépnek, a szelepfészk^k deformálódását idézik elő, minek következtében a szelepek többé nem tömítenek és jelentékeny gőzveszteségeket okoznak. Ez a hátrány különösen akkor mutatkozik, ha ia szelepek többfészkű szelepek gyanánt vannak kiképezve. ; A jelen találmány tárgyát képező szelep ezen hátrányt azáltal kerüli ©1, hogy a többfészkű szelepnél legalább is egy fészek egy, tengelyirányban vezetett gyűrűből áll, mely rugók segélyével van a szelephez odaszorítva. Ezen gyűrű a hengerfödélben mutatkozó egyenlőtlen kiterjedéseket ártalmatlanokká teszi. A mellékjelt rajzban a találmány tárgya egy foganatosítási alakjában mint kétfészkű szelep van föltüntetve. A kétfészkű szelep az (A) és (B) tereket választja el egymástól, mely terek egymástól igen 'eltérő hőmérséklettel és nyomásokkal bírnak. Az ''A) térben például admissziós nyomás uralkodik és a hőmérséklet a túlhevített friss gőznek hőmérséklete, míg a (B) térben kondenzációs nyomás uralkodik és a hőmérséklet az ezen nyomásnak megfelelő alacsonyabb hőmérséklet. A szelep a két (Sl) és (S2) fészken ül, melyek közül az (Sl) fészek az (R) gyűrű alakjában van kiképezve, melyet az (f) spirális rugók fölfelé szorítanak; ezen fölfelé mozgást az (a) ütköző határolja. A zárásnál a szelep először is az (Sl) fészekre ül és aztán, mivel ez enged, az (S2) fészekre. • Az (R) gyűrűnek az (f) rugókat befogadó (r) terei a (k) csatornák és az (R) gyűrű és a rögzített (K) test között fönhagyott szabad tér útján az (A) térrel álliiak összeköttetésben. Ezen (k) csatornákon át a gőz az (A) térből iaz (R) gyűrű alá áramlik, miáltal ezen gyűrűnek alsó, a szeleppel nem érintkező felülete akként köttetik össze a gyűrűnek fölső, a szeleppel érintkező felületével, hogy az (R) gyűrűnek mindkét oldalán egyenlő hőmérsékletű és nyomású gőz van. Ennek következtében a gyűrű, mindkét oldalán egyenletesen melegszik, föl, miáltal annak egyenletes kiterjedése még arra az esetre is biztosíttatik, amelyben az (A) és (B) terekben változó hőmérsékleti különbségek lépnek föl. Az (R) gyűrű
