58881. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a torkolathorizonton kívül fekvő céltárgyak lövetésénél alkalmazkodó irányzékbeállítás megállapítására

viszonyítva ennek forgástengelyével egybeeső tengely körül elfordulhat. A (T) dob külső palástfölületén egyenlő távolságban alkalmazott osztásvonalakból álló és ama lövési szögeket jelző (t2) léptéket viseli, mely szögek alatt skell a löveg irányzékát beállítani, a távolságmérő beállításával meghatározott céltávolság és terepszög esetében. A (t2) beosztás az (A2) perselyen alkalmazott és szélén a (8) leolvasó jellel ellátott (a7) ablakon át kívülről látható. Mint azt már föntebb mondottuk, a távolságmérő a (gl) fogantyúkerék segélyével beállított minden távolságnak az (P) persely bizonyos elfordulása felel meg, miből az is következik, hogy minden távolságnak az (M) esuszódarab és evvel együtt, az (N) kar bizonyos eltolódása is megfelel. A viszonyok olyanok, hogy mikor a távolságmérőt a zérus távolságra állítjuk be, az (N) kar (a 3. ábra szerint) szélső jobb állásában, mikor pedig a közel 8000 m. legnagyobb távolságra állítjuk be, a szélső balállásában van. Az a hosszúság, melyet az (N) kar (nl) csúcsa megtesz, mialatt a zérus távolságról a 8000 távolságra jut, egyúttal a (b7) görbefölület hosszával is egyenlő és a 6. ábrán, mely a (b6) lemezt ugyanoly vetületben ábrázolja, mint a 3. ábra, (0—8) számokkal van jelölve. Az (nl) csúcsnak az 1000, 2000, 3000, 4000, 5000, 6000 és 7000 m. távolságoknak megfelelő állásait az (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7) számok jel -* zik. A (b7) görbefölület alakjának jobb megérthetóse céljából a 3., 6. és 7. ábrán ama (b8) jelzésű görbék vannak föltüntetve, melyekben az a sík, amelyben az (nl) csúcs mozog, mikor az (N) kar a (H) tengellyel együtt forog, a fentebb jelzett közbeeső állásoknál a (b7) görbefölületet metszi. A 7. ábrán a rajz világosabbá tétele céljából csakis a 7000 és 1000 m. távolságnak megfelelő (b8) görbék vannak berajzolva. A 6. és 7. ábrán ezenkívül még ama (b9) görbék is láthatók, melyekben a (b7) görbefölületet az (A2) persely forgástengelyén egymástól egyenlő szögtávolságban átfektetett síkok metszik. Mielőtt a (b7) görbefölület alakjának meghatározását részletesebben ismertetnők, célszerű, ha először is azokat az összefüggéseket állapítjuk meg, melyek a (T) dob forgásszöge és az (F) persely és (N) kar forgásszögei között fennállanak. Mint az a mondottakból kitünk, a (T) dob és (N) kar között a (K, kl, il, i2, hl, H, h2, pl, P, R, f3 tl) áttevés közvetlen kényszermozgásszerű kapcsolatot létesít, mikor az (P) persely nyugalomban van. Ennek az áttevésnek áttevési viszonya olyan, hogy az (N) kar adott forgásszögének a (T) dob lehetőleg nagy forgásszöge feleljen meg. Másrészt ha az (N) kar mozdulatlan, az (F) persely és (T) dob között az (f2, R, tl) áttevés ugyancsak kényszermozgásszerű kapcsolatot létesít. Ha az (N) kar és (P) persely helyzete egyidejűleg változik, a (T) dob forgásszöge ama forgásszögek összegével egyenlő, melyeket végezne, ha egyrészt az (F) persely nyugalomban van és csak az (N) kar forog és másrészt ha az (N) kar nyugalomban van és csak az (P) persely forog. Legyen (n) az (N) kar forgásszöge, (f) az (F) kar forgásszöge, (tl) a (T) dob forgásszöge, mikor az (F) persely nyugalomban van, (t2) a (T) dob forgásszöge, mikor az (N) kar nem forog, (t) a (T) dob tényleges forgásszöge, i^j a (K, kl, il, i2, hl, H, h2, pl, P, R, f3, tl) áttevés áttevési viszonya és t2 j == az f3, R, tl áttevés áttevési viszonya, akkor t = tl + t2 = in -fjf, nevezetesen az (n) és (f) forgásszögek pozitivek vagy negativek, annak megfelelően, hogy értelmük a (T) dob egy bizonyos, önkényesen fölvett forgásértelmével megegyezik-e vagy sem. Ez az összefüggés lehetővé teszi, hogy a (b7) görbefölület alakját könnyen megállapítsuk. Tegyük föl, hogy a távolságmérőt a (gl) fogantyúkerék, illetve (D) csavar forgatásával a zérus távolságra és (00) terep-