58868. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés varratnélküli csövek és hasonlók kihengerelésére

kori javítások, valamint azon körülmény folytán, hogy a magtartót állandóan vízzel kell hűteni, az eljárás, dacára a rövid magnak, drága és csak rövid véghosszakat ad. Végül megemlítünk még egy negyedik, csövek kihengerlésére szolgáló eljárást, mely szerint a hengerlendő termék három vagy több egymás mögött fekvő hengerpáron megy lassan keresztül, mimellett az előkaliber több helyen benyomást eszközölhet a hengerlendő termékre, mielőtt ezen megmunkált hely további megmunkálás céljából a következő kaliberhez jutna. Ezen berendezések azonban a sok henger miatt drágák. Találmányunk tárgya már most oly hengerlési eljárás, mely a föntebb leírt eljárások előnyeit azok hátrányainak elkerülésével egyesíti. Ezen célból először is nem ragaszkodunk a régi zarándokmozgáshoz hanem a hengerlendő terméknek új ugrás-> szerű, darabonként való mozgását vezetjük be. E célra közepes hosszúságú magot használunk, amilyeneket eddig az anyag kinyújtására nagy csöveknek kalapácsok alatt való kovácsolásánál is használtak, azaz olyat, melynek hossza kb. az előzőleg furattal ellátott előtermék hosszának felel meg. Az egy kaliberen való zarándokmozgás túl nagy anyagigénybevételének hátrányát azonban, mint normális hengerműveknél, változatlanul maradó forgásirány megtartásával úgy kerüljük el, hogy két vagy több hengerrendszert alkalmazunk, melyek azonban (mindegyik önmagában véve) mindig ugyanazon értelemben forognak és melyek közül az egyik előkaliber, a másik pedig készkaliber gyanánt működik. így tehát, minta leírt második eljárásnál, csekély anyagigénybevételt, azonban a hengerek úgy zarándok-, mint lengő mozgásának elkerülése mellett, továbbá a legutolsónak leírt eljárással szemben, melynél három vagy több hengerpár hosszú maggal nyer alkalmazást már két hengerpárral és közepes maghosszal tökéletesen befejezett hengerlési terméket érünk el. Ezen eredmény annak tudható be, hogy a hengerlendő termék darabonként, az egyik hengerpár egyszeri munkakifejtése . segítségével előhengereltetik, azután ugrásszerűen a másik hengerpár felé előretolatik, mire ez utóbbi az épen előhengerelt darabot részben vagy egészben ismét egyszeri munkakifejtéssel készrehengerli. A munkadarab azután a? előretolás mértékében, a készrehengerelt darabok bevonásával, további előhengerlés céljából az első hengerpár felé ismét ugrásszerűen visszatolatik. Emellett teljesen mellékes, hogy a két hengerrendszer forgásiránya egymáshoz képest ellentétes-e vagy pedig a hengerrendszerek ugyanazon irányban és folytonosan vagy periodikusan forognak-e. A csatolt rajz 1—5. ábráján ezen munkamenet egyes fázisai vázlatosan vannak föltüntetve. A két (C) é3 (D) hengerművet lehetőleg közel rendezzük el egymás között, miből az állványok közt lévő (A) távolság adódik ki (1. ábra). A két hengerrendszer pl., amint azt az (1) és (2) nyilak mutatják, egymáshoz képest ellenkező irányban forog úgy, hogy azok egymás ellen dolgoznak, mimellett a hengerek maguk állandóan ugyanazon forgásirányban forognak. A kalibrálás most már a következő elrendezésű : A (C) hengerpár (Cl, C2) hengerei előhengerek gyanánt, a (D) hengerpár (Dl, D2) hengerei pedig készhengerek gyanánt szolgálnak. A hengerek mindegyike csak igen rövid tulajdonképeni kalibrálással bír. A (Cl, C2) előhengerek csak az a) szögnek megfelelően, a (Dl, D2) készhengerek pedig csak a [3) szögnek megfelelően bírnak kaliberrel. A hengerek kerületének többi része nagy üresjárási kalibert képez, melyet (5) szabadkörrel lehetne jelölni. A (Cl, C2) előhengerek két (5) szabadköre szembenfekvő helyein oly távol van egymástól, hogy a hengerlendő (F) termék és a hozzátartozó (H) magtartó, mely az (F) előtermékkel kb egyenlő hosszal bír, a két henger között szabadon tovahaladhassanak, anélkül, hogy azokat érintenék. A (Cl, C2) előhengerek célja, mint az a megjelölésből is következik az, hogy velük az (F) hengerlendő darabnak bizonyos előnyomást és evvel összefüggésben álló (G) megnyúlást (meghosszabbítást) ad-