58867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-p-butadien és származékainak előállítására

- 4 nyában mozog, mimellett a (Dl, D2) hen­gerek, helyzetük következtében a kész hengerterméket maguk között átbocsátják. A leírt hengerlési munkamenetnél az (N) mag egy hengerlési turnus kezdetén, mint az 1. ábrából látható, mellső végével (n)-nél van. A hengerben a magnak nem kell túlnyúlnia, minthogy ezen hengerlési el­járásnál a kaliberhossz aránylag rövid. A 2. ábrán föltüntetett munkafázisnál a mag a hengerlendő anyaggal egyidejűleg (nl)-ig előresiet vagy ugrik és ezen munka­helyen is csak addig kell előrenyúlnia, hogy az egész (E) kaliberhossz hatását még föl­vehesse. A kaliber a hengerlendő anyagra való hatásának befejezte után a mag a 3. ábrán föltüntetett (n2) végállást veszi föl. Ami a (H) magtartót, ill. ennek moz­gását illeti, ezt a 7. ábra kapcsán világítjuk meg. (0) az (N) magnak az (P) hengerlendő . anyaggal együtt ide-oda mozgatására szol­gáló berendezés vagy készülék; (Z) a (H) magtartó számára szolgáló egyenes vezeték-A (H) magtartónak mindenekelőtt egészen visszahúzhatónak kell lennie (y) felé, hogy a magot és a hengerlendő anyagot be lehessen helyezni, továbbá a hengerek minden körülforgása alatt a (P) úton egyszer oda és egyszer vissza kell ugrania; azután a hengerlendő anyagot a kaliberek befogadó (behúzó) képességének megfelelően a ka­liberhez kell vezetnie és végül a henger­lendő anyagnak a magtartóval szemben való, a hengerlési irányok szerint az (1, 3) ill. (2, 4) nyilaknak megfelelő viszonylagos hely­zetét meg kell engednie. Ami a hengerek hajtását illeti, hogy a hengerek (1) és (2) fordulatirányait elérjük, világos, hogy erre különböző módot, külön­böző eszközöket használhatunk; ezen be­rendezés a találmány lényegével semmi összefüggésben sincs. Továbbá magától ér­tetődik, hogy a hengerek száma és elren­dezése a hengerlendő anyag szerint külön­böző lehet. így pl. az 1—5. ábrákon föl­tüntetett egyszerű parallel hengeres tandem­elrendezés helyett minden hengerműben három vagy négy henger is lehet egyr máshoz képest megfelelő szög alatt elren­dezve. A hengerművek, ill. az 1—5. áb­rákoii föltüntetett hengerpárok, vagy három, vagy négy henger elrendezése esetén ezen hengerek lehetnek továbbá egymáshoz képest megfelelő szögben elállítva elrendezve. A 6. ábrán ezen elrendezési mód példaképen vett foganatosítási alakban van föltüntetve. Ezáltal elérjük, hogy az előhengerek által képezett varratot a készhengerek lehen-­gerlik. Más esetben a hengerlendő anyagnak, ugrásszerű tovahaladása alatt azon készülék segélyével, mely a magot és a hengerlendő anyagot előre tolja, megfelelő elforgást kellene adni 90, 60, vagy 30°-al, miáltal azonban a hengerlendő anyagot továbbító készülék szerkezete igen bonyolódottá válnék. Ezen berendezés az első hengermű számára kívánatos ugyan, de nem okvetlenül szük­séges. Ha azonban a következő (D) hen­germű hengerei úgy vannak elrendezve, akkor még azon előny is föllép, hogy a hengerlés gyorsabban megy végbe. Ha két hengerműnél több van is, a hengerlés nem tart tovább, mint más eljárásoknál, mert az egyik hengermű szabad ideje alatt a másik hengermű a munkaidőben van. Megjegyezzük végül, hogy a hengerlés függőleges irányban is végbe mehet, ha ugyanis a hengerek függőlegesen vannak elrendezve. Ezáltal a készterméknek bi­zonyos mértékben önműködő egyenesbe­vezetését, valamint a hengerlendő anyagnak a kaliberekhez való önműködő továbbítását ' érjük el. Természetesen a hengerrendsze­reknek egymáshoz képest ferde helyzete is alkalmazásba jöhet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tömör vagy üreges munka­darabok kihengerlésére, azáltal jelle­mezve, hogy a munkadarabot részenként egy kaliber segélyével előhengereljük, azután egy második, ill. legközelebbi ka­liber felé gyorsan előretoljuk, mire ez az épen előhengerelt munkadarabrészt részben vagy egészen készre hengerli; ezt követőleg a munkadarabot ismét az első kaliber felé toljuk vissza további előhengerlés céljából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom