58867. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-p-butadien és származékainak előállítására
lizátorok vagy a reakciót elősegítő más anyagok alkalmazásával a részben hidráit szénhidrogénekké alakítjuk át és azután megfelelő föltételek mellett tovább bontjuk, mindaddig, míg butadiének keletkeznek. CH2 így például izoprént kapunk, ha hexahidroo-krezolt vízleválasztó szerek pl. agyag jelenlétében fokozatosan hevítünk, amikor is először A1 tetrahidrotoluol keletkezik: CH, \ CH2 I CH, CH2 I -CHOH CH2 I CH2 CH CH8 A föntemlített vegyületeket akár magukban, akár közömbös gázokkal keverve, közönséges vagy csökkentett nyomásnál hevíthetjük magasabb hőmérsékletekre, mimellet célszerűen arról gondoskodunk, hogy a keletkezett butadién illetve annak homologjai ne legyenek tulsoká a magas hőmérsékletnek kitéve. 1. példa. Gyenge vörösizzásra hevített reakciótéren A1 -tetrahidrotoluolgőzökből és nitrogénből álló elegyet vezetünk át. A reakciótérből távozó gázokat frakcionált lehűtésnek vetjük alá, amikor is először a magasabb forrpontú alkatrészek, a változatlan kiindulási anyag stb. kondenzálódnak, míg az alacsonyabb forrpontú alkatrészekben az izoprén van. A helyett, hogy a tetrahidrotoluolgőzöket nitrogénnel higítanók, azokat csökkentett nyomásnál is átvezethetjük a hevítő téren. A hevítés akár kívülről, akár belülről történhetik. 2. példa. Vörösizzásra hevített reakciótéren tetrahidrobenzol-gőzöket vezetünk át. A keletkezett a—y-butadient a változatlan kiindulási anyagtól és a gázalakú bomlási termékektől az 1. példában megadott módon különítjük el. Ha a fönti péjdában a tetrahidrobenzolt az (1) metil (Aa ) ciklopenténnel helyettesítjük akkor ugyancsak az a—y butadiénsorozathoz tartozó szénhidrogént kapunk, melynek CH2 I • CH izopren C I CHS szerkezete sajátságaiból és keletkezése módjából folyólag valószínűleg a következő: CHS . CH = CH —CH = CH2 (Thiele-féle piperilén). Hasonló módon járunk el a bevezetésben jellemzett egyéb szénhydrogének alkalmazásánál. 3. példa. Oly kvarccsövön, melynek első felét marómésszel töltjük meg és kb. 400°-ra hevítünk másik fele pedig üres és mérsékelt vörösizzásra van hevítve klorciklohexan-gőzöket vezetünk át. A klórciklohexan első sorban sósavra és tetrahidrobenzolra bomlik szét; a sósavat a mész leköti, míg a tetrahidrobenzol tovább bomlik eritrénre és etilénre. Az eritrénnek az etiléntől való és a változatlan kiindulási anyagtól való elválasztását frakcionált hűtéssel foganatosíthatjuk. Közönséges nyomás helyett csökkentett nyomásnál is dolgozhatunk. 4. példa. Agyagdarabokkal megtöltött reakciótéren, melynek belső hőmérséklete a gőzök beáramlási helyétől kezdve kb. 200—300MÓ1 egészen kb. 500°-ig (sötétvörösizzásig) növekedig, hexahidro (o) krezolgőzökből és szénsavból álló elegyet vezetünk át. Ekkor a hexahidro (o) krezol első sorban tetrahidrotoluol és víz keletkezése mellett szétbomlik, azután a tetrahidrotoluol tovább izoprénre és gázalakú bomlási termékekre. Az izoprént a reakciótérből távozó gázoktól az 1. példában megadott módon választjuk el.
