58846. lajstromszámú szabadalom • Padló-, fal- vagy tetszőleges más burkolat

Megjelent 1913. évi március hó 5-én. MAGY. KIR. SZABADALMI jHB HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 58846. szám. VIII/a. OSZTÁLY. Padló-, fal-, vagy tetszőleges más burkolat. PIESCH WALTER ÜZEMVEZETŐ UNTER-THEMENAUBAN. A bejelentés napja 1912 március hó 1-je. Négyzetalakú lapok padló-, fal-, vagy kályhaburkolatok előállításánál sok előnyt nyújtanak, mert a burkolat összeállításánál könnyen kezelhetők és a burkolandó fölület alakjába többnyire jól beilleszkednek. Másrészt az a hátrányuk, hogy hosszú egyenes vonalú ütközőhézagok keletkeznek, amelyek azonban a lemezek alakjában elkerülhetetlen kisebb egyenetlenségek, kivált pedig a nem mindig a tökéletesen foganatosított fektetési munka miatt, gyakran éppen nem egyenes vonalba esnek, ami a burkolat tetszetős voltának rovására megy. A találmány szerint ezt a hátrányt úgy lehet megszüntetni, hogy az egyenes vonalú ütközőhézagok képezését elkerüljük I a kisebb és nagyobb lapokat saktáblaszerűen váltakozva rendezünk el, a nagyobb lapok sarkait pedig, amelyek különben egymáson föl feküdnének, levágjuk. A rajz 1. ábráján egy szkéma látható, amely azt tünteti föl, hogy a nagyobb négyzetes burkoló lemezekkel, csempékkai vagy lapokkal való burkolásnál a hosszú ütközőhézagokat, amelyek akkor keletkeznének, ha a lemezek egyenlő nagyok volnának, mily módon küszöbölhetjük ki, míg az ennek a módszernek megfelelő, a találmány szerinti kivitelű burkolatot a 2. ábra mutatja be. Az 1. ábrán az (I—IX) számok egyenlő nagyságú négyzetes burkoló lemezeket jelentenek, amelyekkel való burkolásnál hosszú egyenes vonalú (a, b) és (e, d) ütköző hézagok adódnak. A lemezek alakjának elkerülhetetlen egyenetlenségei, többnyire nem pontosan egyenlő nagyságuk és a pontatlan fektetés következtében az ütközőhézagok az egyenes vonaltól rendszerint eltérnek, ami a burkolat szépségének rovására megy. Oly célból, hogy ugyanez ütköző hézagok helyett megtört vonalú hézagokat kap-1 junk, minden második (I, III, V, VII, IX) lemezt az (1, 2, 3, 4) pontozott vonalaknak megfelelően nagyobbra készítünk, aminek megfelelően viszont a többi (II, IV, VI, VIII) lemezek kisebbek lesznek. Minthogy azonban a nagyobb lemezek (1—3) és (2—4) sarkai egymást átfödnék, e sarkokat az (f—g) vonal mentén levágjuk. Ily módon (h, f, g, g, f, f, g, g:

f, j) megtört ütközőhézag álló elő, amelynél az esetleges egyenlőtlenségek nem tűnnek annyira szembe. A 2. ábrában az éppen vázolt megtört ütközőhézagokat tisztábban látjuk és pedig