58841. lajstromszámú szabadalom • Újítások vetítőkészülékeken

__ Megjelent 1913. évi március hó ő-én. MAGY. KIR. SZABADALMI •Ba HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 58841. szám. VII/d. OSZTÁLY. Újítások vetítőkészülékeken. DR

KLUPATHY JENŐ EGYET. NY. R. TANÁR BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1912 január hó 13-ika. Jelen találmány tárgya a vetítőkészülékeknek olyan módosítása, amely optikai berendezésében a szokásos kondenzor és objektív-lencsén kívül még egy kollektivlencsét és egy második objektívet tartalmaz, amint azt vázlatosan az 1. ábra mutatja, s amely berendezésnek az a jellemzője, hogy benne két olyan sík található, amelyben elhelyezett tárgy éles képét a leképező rendszer a vetítő ernyőn állítja elő. Az 1. ábrán (F) jelenti a fényforrást, (Cd) és (01) a rendesen alkalmazott kondenzort és objektívet, amely utóbbi az (SÍ 81) sík képét a vetítő ernyőre veti. E kettő közé van most még az (02) második objektív és a (Cl) kollektiv-lencse oly módon beiktatva, hogy az (S2 S2) sík valódi képe (SÍ Sl) helyére essék. Ily módon mind az (S2 S2), mind az (Sl Sl) síkban elhelyezett tárgy éles képe az ernyőn keletkezik s e két helyre helyezett két tárgy képe akár különkülön, akár egyidejűleg vetíthető. Az egyidejű vetítés alkalmazást találhat mindazon esetekben, midőn valamely vetített ábrába fölírásokat, jeleket, osztályzatot stb. akarunk bevinni, anélkül, hogy azt magán a vetítendő rajzon tehetnők, továbbá két egyidejű jelenség, pl. egy galvánelemben meginduló gázfejlődésnek s az ugyanakkor kitérő galvanométer mágnestűnek vetítésére stb. Ezen a példán egyúttal olyan esettel van dolgunk, mikor a vetítendő két tJtgy közül az egyik (a mágnestű) vízszintes fekvésű,, a másik (a galvánelem) függőleges állású. A 2. ábra a szóban forgó vetítőberendezésnek éppen egy olyan kiviteli alakját mutatja, amelynél az említett két sík közül az egyik (S2 S2) függőleges, a másik (Sl Sl) vízszintes fekvésű, amellyel tehát egy fügf gőleges és egy vízszintes tárgy akár különkülön, akár egyidejűleg a berendezés minden változtatása nélkül vetíthető, holott az eddigi vetítőkészülékeknél az egyik vetítésről a másikra való áttérés mindig némi munkával s időveszteséggel jár. Egy tényleges kiviteli formának részletei a 2. ábrán láthatók. A berendezés valamennyi alkatrésze optikai padon van elhelyezve, amelyen eltolhatók a rögzíthetők, nevezetesen balról jobbra haladva : a fényforrásul szolgáló ívlámpa (L), a k»ndenzor (Cd), amely a mellékfényt visszatartó köpenyt bordja, a diapozitivkép tartó (K), amelynek helyére szükséghez képest asztalka stb. tehető, az (02) objektív s végül egy közös állványon a készülék vertikális tengelyű része (V), t. i. a (T) tükör, a (Cl) kollektiv-lencse, az