58795. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légnyomással működő fékek fékező hatásának gyorsítására

nagyobb lesz, mint aminő a maximális fékezőhatás előidézésére szükséges. Ilyenkor a szabályozótartány és a fővezeték között a nyomáskülönbség lényegesen megnövekedik. Ezen eset főként a vonat hirtelen megállításakor áll elő, s ekkor lép működésbe a (T) szelep. A terhelt (19) rúgó ezen szelepet rendes körülmények között a fészkére szorítva tartja, mihelyt azonban a gépész a csapot elfordított^, a vonat elején lévő kocsikon a szelep úgyszólván azonnal kinyilik és közvetlen összeköttetést létesít a szabályozó tartánnyal kapcsolatos tér és a fővezetékközött, minek következtében a fék meghúzása ezen kocsikon a fővezeték nyomásának hirtelen esése ellenére is fokozatosan megy végbe. Ebből következik, hogy amidőn az átömlési szelep a vonat első felében működésbe lép, a vonat élén álló kocsik fékjei csak nagyon gyöngén húzódnak meg és mindaddig amíg a szabályozótartányból levegő ömlik át a fővezetékbe, ilyen állapotban meg is maradnak úgy, hogy a maximális fékezőhatás csak akkor áll be, amikor az átömlés már megszűnt. Azon egész idő alatt azonban, amíg a vonat elején a kezdeti gyönge fékezés állapota tart, a gyorsítóberendezés a nyomáscsökkenést a fővezetékben tovább terjeszti egészen a vonat végéig, anélkül, hogy az átömlési szelep itt is működésbe jönne úgy, hogy a fékezés az egész vonat hosszában majdnem egyöntetűleg és fokozatosan megy végbe. Ily módon azon mérséklő hatás, amelyet az átömlési szelep a vonat elülső részében, ahol a fővezetékben leghirtelenebb a nyomáscsökkenés, előidéz, úgyszólván teljesen elejét veszi a hirtelen megállítás káros következményeinek. A 9. ábra az átömlési szelep elhelyezésének egy másik módját tünteti föl, mely szerint ezen szelepet az (M) és (0) kamrák közé iktatjuk be. Ezen kamrák ugyanis a fékezés tartama alatt, az elosztószerkezet tolattyújának közvetítésével a szabályozó tartánnyal illetve, a fővezetékkel közlekednek úgy, hogy a (T) szelep működése ugyan(1 rajzlap olyan marad, mint a 8. ábrán bemutatott elrendezésnél. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 43302. számú törzszabadalomban ismertetett, a Chapsal-Saillot-féle, légnyomású fékekhez alkalmazott gyorsítóberendezéssel kapcsolatos elosztószerkezetnek módosítása, amelynél a fővezeték levegőjének a fékezést vezérlő szervre kifejtett hatása akként szabályozható, hogy az utóbbinak működése a fővezetékben esetleg bekövetkező hirtelen nyomásingadozásoktól függetlenné válik, jellemezve egy fojtószűkűlettel ellátott kétfuratú csap által, amelynek a mérséklő szerkezet kamráját az ebben előálló nyomáscsökkenés gyöngítése céljából egy sűrített levegőt tartalmazó térrel kötheti össze, minek folytán a fékek meghúzásának tartama tetszés szerint módosítható. 2. Az 1. alatt igényelt berendezés kiviteli alakja hosszú tehervonatok számár, amely lehetővé teszi, "hogy a fékek meghúzása a vonat hirtelen megállítása alkalmával is a vonat egész hossza mentén majdnem egyöntetűleg fokozatosan menjen végbe, jellemezve a szabályozó tartány és a fővezeték közé iktatott különleges átömlési szelep által, amelylyel a szabályozó tartány és fővezeték között a nyomáskülönbséget a fékezés tartama alatt akként korlátozhatjuk, hogy az egy meghatározott maximumon fölül ne emelkedjék. 3. A 2. alatt igényelt berendezésnek foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a különleges átömlési szelep az elosztószerkezet dugattyújába van szerelve. 4. A 2. alatt igényelt berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az átömlési szelep a gyorsítóberendezésnek és a mérséklő-szerkezetnek egy-egy kamrája közé van iktatva, amelyek közül az első a fékezés tartama alatt a szabályozó tartánnyal, a második pedig, a fővezetékkel közlekedik. mellékletei.) PALLAS RÉSZVÉNY rÁHSASÁO ÍYOMDÁJA BUDAPESTEN.