58795. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légnyomással működő fékek fékező hatásának gyorsítására

1. ábra a találmány tárgyát tévő újítá­sokkal fölszerelt Chapsal-Saillot féle gyor­sítóval kapcsolatos elosztószerkezet általá­nos elrendezését tünteti föl hosszmetszet­ben, a fékek meglazított állapotában. A 2. ábra az elosztószerkezet hosszmet­szete a fékezés tartama alatt. A 3. és 4. ábrák az elosztószerkezet tolaty­tyújának állását tünteti föl a vonat mozgása illetőleg a fékezés alatt. Az 5. ábra a találmány tárgyát tévő beren­dezéshez tartozó különleges csap metszetét mutatja. A 6. és 7. ábrák az előbbi csap egy módo­sított kiviteli alakját tüntetik föl két külön­böző állásban. A 8. és 9. ábrák ugyanezen Chapsal-Saillott féle gyorsítóval kapcsolatos elosztószerke­zetet egy átömlési szeleppel fölszerelve mutatják be. Az 1. ábrán látható általános elrende­zésben (A) a fővezeték, (B) az elosztószer­kezet, (C) a gyorsító berendezés, (D) a sza­bályozótartány, (E) a fékhenger, (F) a fék­tartány, (G) a légtartó. A (H) dugattyúval mozgatott (I) tolaty­tyúba két (il) és (i2) üreg van bemélyítve, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyorsító­val kapcsolatos elosztószerkezet (M, L) és (0) kamráit majd a szabad levegővel, majd pedig a sorrend szerint a (D) szabályozó­tartánnyal, az (A) fővezetékkel, illetőleg a (G) légtartóval hozzuk közlekedésbe. A (J) csap segítségével a légtartót az elosztótól el is zárhatjuk. Az (A) fővezeték a (D) szabályozótartány, az (E) fékhenger az (F) féktartány és a (G) légtartó az (1, 2, 3, 4) illetőleg (5) vezeté­kek révén az elosztóval közlekedhetnek. A gyorsító (L) és (M) kamráit a törzs­szabadalomban leírt módon a (6) illetőleg (7) csatornák az (I) tolattyútükörrel kötik össze, s a (7) csatorna (8) elágazása az (M) kamrával egyidejűleg az elosztó (N) kam­ráját is összeköttetésbe hozza a tulattyú­tükörrel. Az elosztó (0) kamrája nem köz­lekedik a gyorsító (L) kamrájával, hanem külön (9) csatorna révén áll összeköttetésben a tolattyútükörrel. A (H) dugattyú alatt lévő tér két (10) és (11) vezetéken át ugyancsak közlekedhetik a tolattyútükörrel. A (8) csap módot nyújt arra, hogy a (11) vezetékbe tetszés szerint egy (12) fojtószűkűletet iktassunk be (1., 2 és 6. ábrák) vagy, hogy ezen szűkületet, mellőzzük (5. és 7. ábrák). Az első esetben a csap (5) elágazást létesít a (11) csator­nából, amely a (G) légtartóba vezet: a má­sodik esetben (5. ábra) ezen elágazás el­marad és a (G) légtartó el van zárva. A (7) ábra szerint, amely a szóban forgó csap egy módosított kiviteli alakját tünteti föl, a (G) légtartó összeköttetésben marad a (11) csatornával, de a vezetéktől sincsen fojtószűkűlettel elválasztva, minek folytán sokkal gyöngébb hatást fejt ki. A (13, 14) és (15) csatornák a tolattyú­tükröt a sorrend szerint a szabad levegővel a diafragmák belső oldalától határolt és a fékhengerrel közlekedő (K) kamrával, illető­leg a fék tartánnyal kötik össze. Menetközben, azaz a fékek meglazított állapotában (1. és 3. ábrák) az (A) vezeték­ből az (1) vezetéken odaáramló levegő föl­emeli az (X) szelepet s azt fészkére szo­rítja úgy, hogy azután a szelepbe fúrt kis (16) csatornán kénytelen keresztülhatolni, miáltal megakadályozzuk, hogy a levegő hirtelen betódulása a fékek akaratlan meg­lazítását idézze elő. A levegő ezután föl­emeli a (H)' dugattyút és áthatolván a du­gattyú szélén e célra hagyott kis csatornán a (2) vezetéken át a (D) tartányt, a (15) és (4) vezetéken pedig az (F) tartányt táplálja, s a (11) csatornán, (12) szűkületen és' (5) vezetéken keresztül eljut a (G) légtartóba is. Az (I) tolattyú (il) ürege, a (13) csatorna révén a (7, 9) és (14) csatornákat a szabad levegővel hozza közlekedésbe, amely csa­tornák a sorrend szerint az (M) és (N) az (0), illetve a (K) kamrába és az (E) fékhen­gerbe vezetnek. Viszont a (6, 10) és (11) csatornák torkolatai ezalatt zárva vannak. Minthogy az (L) kamrába most újabb levegő nem jut, az (M) kamra pedig a szabad le­vegővel közlekedik, az (L) kamrában maradt kevés sűrített levegő fölemeli a gyorsító

Next

/
Oldalképek
Tartalom