58795. lajstromszámú szabadalom • Berendezés légnyomással működő fékek fékező hatásának gyorsítására

1. ábra a találmány tárgyát tévő újításokkal fölszerelt Chapsal-Saillot féle gyorsítóval kapcsolatos elosztószerkezet általános elrendezését tünteti föl hosszmetszetben, a fékek meglazított állapotában. A 2. ábra az elosztószerkezet hosszmetszete a fékezés tartama alatt. A 3. és 4. ábrák az elosztószerkezet tolatytyújának állását tünteti föl a vonat mozgása illetőleg a fékezés alatt. Az 5. ábra a találmány tárgyát tévő berendezéshez tartozó különleges csap metszetét mutatja. A 6. és 7. ábrák az előbbi csap egy módosított kiviteli alakját tüntetik föl két különböző állásban. A 8. és 9. ábrák ugyanezen Chapsal-Saillott féle gyorsítóval kapcsolatos elosztószerkezetet egy átömlési szeleppel fölszerelve mutatják be. Az 1. ábrán látható általános elrendezésben (A) a fővezeték, (B) az elosztószerkezet, (C) a gyorsító berendezés, (D) a szabályozótartány, (E) a fékhenger, (F) a féktartány, (G) a légtartó. A (H) dugattyúval mozgatott (I) tolatytyúba két (il) és (i2) üreg van bemélyítve, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyorsítóval kapcsolatos elosztószerkezet (M, L) és (0) kamráit majd a szabad levegővel, majd pedig a sorrend szerint a (D) szabályozótartánnyal, az (A) fővezetékkel, illetőleg a (G) légtartóval hozzuk közlekedésbe. A (J) csap segítségével a légtartót az elosztótól el is zárhatjuk. Az (A) fővezeték a (D) szabályozótartány, az (E) fékhenger az (F) féktartány és a (G) légtartó az (1, 2, 3, 4) illetőleg (5) vezetékek révén az elosztóval közlekedhetnek. A gyorsító (L) és (M) kamráit a törzsszabadalomban leírt módon a (6) illetőleg (7) csatornák az (I) tolattyútükörrel kötik össze, s a (7) csatorna (8) elágazása az (M) kamrával egyidejűleg az elosztó (N) kamráját is összeköttetésbe hozza a tulattyútükörrel. Az elosztó (0) kamrája nem közlekedik a gyorsító (L) kamrájával, hanem külön (9) csatorna révén áll összeköttetésben a tolattyútükörrel. A (H) dugattyú alatt lévő tér két (10) és (11) vezetéken át ugyancsak közlekedhetik a tolattyútükörrel. A (8) csap módot nyújt arra, hogy a (11) vezetékbe tetszés szerint egy (12) fojtószűkűletet iktassunk be (1., 2 és 6. ábrák) vagy, hogy ezen szűkületet, mellőzzük (5. és 7. ábrák). Az első esetben a csap (5) elágazást létesít a (11) csatornából, amely a (G) légtartóba vezet: a második esetben (5. ábra) ezen elágazás elmarad és a (G) légtartó el van zárva. A (7) ábra szerint, amely a szóban forgó csap egy módosított kiviteli alakját tünteti föl, a (G) légtartó összeköttetésben marad a (11) csatornával, de a vezetéktől sincsen fojtószűkűlettel elválasztva, minek folytán sokkal gyöngébb hatást fejt ki. A (13, 14) és (15) csatornák a tolattyútükröt a sorrend szerint a szabad levegővel a diafragmák belső oldalától határolt és a fékhengerrel közlekedő (K) kamrával, illetőleg a fék tartánnyal kötik össze. Menetközben, azaz a fékek meglazított állapotában (1. és 3. ábrák) az (A) vezetékből az (1) vezetéken odaáramló levegő fölemeli az (X) szelepet s azt fészkére szorítja úgy, hogy azután a szelepbe fúrt kis (16) csatornán kénytelen keresztülhatolni, miáltal megakadályozzuk, hogy a levegő hirtelen betódulása a fékek akaratlan meglazítását idézze elő. A levegő ezután fölemeli a (H)' dugattyút és áthatolván a dugattyú szélén e célra hagyott kis csatornán a (2) vezetéken át a (D) tartányt, a (15) és (4) vezetéken pedig az (F) tartányt táplálja, s a (11) csatornán, (12) szűkületen és' (5) vezetéken keresztül eljut a (G) légtartóba is. Az (I) tolattyú (il) ürege, a (13) csatorna révén a (7, 9) és (14) csatornákat a szabad levegővel hozza közlekedésbe, amely csatornák a sorrend szerint az (M) és (N) az (0), illetve a (K) kamrába és az (E) fékhengerbe vezetnek. Viszont a (6, 10) és (11) csatornák torkolatai ezalatt zárva vannak. Minthogy az (L) kamrába most újabb levegő nem jut, az (M) kamra pedig a szabad levegővel közlekedik, az (L) kamrában maradt kevés sűrített levegő fölemeli a gyorsító