58770. lajstromszámú szabadalom • Egyensúlyozó berendezés repülőgépek számára

— 2 — letet tesz ki, minek következtében az erőközéppontra még nagyobb ellenállás hat. Az erőközéppont helyzetének változása, melynek következtében ez a pont rendszerint a mellső peremtől mind jobban és jobban eltávolodik, szintén a gép fölágasko-dását okozza. Az egyensúly tehát nem stabil. Abban a helyzetben, amelybe az aeroplán jutott, az erőközépponton átmenő függőleges a súlyponton átmenő függőleges mögött van; egy ellenirányú nyomaték, mely eddig nem érhetett el oly értéket, hógy ezen mozgás ellen hasson, előtérbe lép, ha a szél relativ sebessége a rendes {normális) sebességét fölülmúlja, ez a nyomaték a gépet önműködően rendes helyzetébe visszahozza. Ha viszont a relativ sebesség csökken, az aeroplan mellső része mind jobban lesülyed, a súlypont pedig hátrafelé vándorol és oly nyomatékot létesít, mely az aeroplánt rendes helyzetébe visszahozza, ha a hajtósebesség ismét a rendes mértékre visszatér. így magyarázták meg mindeddig azon röpülőgépek egyensúlyát, melyeknél a súlypont a levegőreakció támadási pontja alatt fekszik, ha a súlypontot a csavarerők eredőjének támadási pontját és a levegőreakció támadási pontját egymáshoz képest különbözökép helyezzük el, a szél sebességének változásai a hosszirányú egyensúly oly változásait fogják okozni, melyek ezen három pont helyzetétől függnek. Ha azonban a gépet egyensúlyából hirtelen kihozzuk, még egy erő lép föl, mely a szél hatását támogatja, amennyiben a nehézségi erő által létesített azon — esetleg keletkező — nyomaték ellen hat, melynek feladata az volna, hogy a gép mozgása ellen működjék abban a pillanatban, amint a mozgás keletkezik. Ez az erő a mozgásban levő röp ülőgép tehetetlensége. Tekintetbe kell tehát venni nemcsak az -aeroplán relativ sebességét vagyis a szélsebességnek a gép sebességéhez képest való változásait, hanem a gépnek a földhöz képest való sebességváltozásait, az abszolút .sebesség változásait is. Ha a szélrohamok a gép röpülését hirtelen gyorsítják vagy visszatartják, a gép abszolút sebessége a relativ sebességgel együtt változik, mert a relativ sebesség változásai, valamint ezzel összefüggésben a hajlásszög változásai az ellenállás változásait vonják maguk után és könnyű belátni, hogy az abszolút sebesség változásai a relativ sebesség változásaival ellentétesek; ha tehát a relativ sebesség nő, az abszolút sebesség csökken és fordítva. A szélrohamok tehát az abszolút sebesség hirtelen változásait okozzák, melyek a gép tehetetlenségét hozzák működésbe; visszatérve az 1. ábrára láthatjuk, hogy ha az abszolút sebesség hirtelen csökken, a gépnek a súlypontba koncentrálva képzelt tömege a BÚlypontot előre vinni törekszik, tehát a nehézségi erő által okozott visszatérítő nyomaték ellen hat. Ily körülmények között az aeroplán fölágaskodik és igen könnyen elképzelhető egy oly gép, mely annyira fölágaskodik, hogy abszolút sebessége elenyésszen, sőt negatívvá váljék. A gép tehát a szélhez képest a derékszög- ( höz igen közel fekvő szögben áll és ha a szélroham, mely a gépet fönntartja, hirtelen megszűnik, a gép függőlegesen leesik, miközben a csavar hajtóerejénél vízszintes komponense ép elég arra, hogy az esés által okozott vízszintes reakciót kiegyensúlyozza. -Ha ebben a pillanatban valamely önműködő készülék lehetővé teszi, hogy a gép a siklóröpülésnek megfelelő helyzetet elfoglalja, mely helyzetben a légreakció egy vízszintes komponense a csavar reakciójához adódik, az aeroplán nem esik le, hanem a rézsútos pályán lesülyed, miközben az aeroplán rendes sebességét ismét fölveszi. Ha ez a sebesség eléretett, a nehézségi erőből eredő visszatérítő nyomaték a gépet rendes helyzetébe törekszik visszatéríteni, de a tehetetlenségi erők ez ellen működnek. Balesetek elkerülésére a legnagyobb mértékben fontos, hogy a hajlásszög minden veszélyes növekedését elkerüljük és mindaddig a siklóröpülés helyzetébe térjünk vissza, a meddig a relativ sebesség változásai még mutatkoznak. Ez a célja a jelen találmány tárgyának, melynek értei-