58764. lajstromszámú szabadalom • Elektromos szabályozó
A (15) kontaktust a (21) emeltyűkar tartja, melyen egy elektromágnesesen működtetett berendezés (22) armatúrája vagy magja is el van rendezve. Ez az elektromágnesesen működtetett berendezés továbbá két párhuzamosan kapcsolt (23) és (24) differenciális tekerccsel bír, mely tekercsek a (21) kar és az elosztóáramkör egyik, például (3) vezetéke közé vannak kapcsolva. A (23) és (24) tekercsek áramkörét a (14) és (15) kontaktusok megfelelően szabályozzák. A (23) tekerccsel egy tetszésszerinti, azonban i&lőnyösen nem indukciós (25) ellenállás van sorozatosan összekötve, mely alacsony hőmérsékletű együtthatóval bír, azaz oly tekercset képez, melyben az áram lényegében egyenletes értéken marad, miután egyszer teljes értékére emelkedett. A (24) tekerccsel sorozatosan egy másik megfelelő ellenállás, például egy wolframszálas (26) izzólámpa van összekötve, mely más hőmérsékletű együtthatóval bír, mint a (25) ellenállás; ez a (26) ellenállás előnyösen oly sajátságú, hogy a rajta áthaladó áram gyorsan egy maximális értékre emelkedik és azután fokozatosan egy alacsonyabb egyenletes értékre csökken, az áram folytonos alkalmazásával. A legjobb működési föltételek akkor is biztosíttatnak, ha a két (25) és (26) ellenálláson áthaladó áramok lényegében ugyanannál az értéknél és egyidejűleg érik el maximális értéküket. A (23) és (24) tekercsek eredő mágnesezésének minőségét a 3. ábrabeli diagramm tünteti föl világosan, melyen az ordináták az áramot és az abscissák időt jelentik, míg a (27) és (28) görbék a (23) és (24) tekercsekben végbemenő áramértékek változásait mutatják, miután a tekercsekhez hirtelenül, azonban folytonosan áram vezettetett. Látható, hogy a két görbe az áram hozzávezetésének megkezdése alatt lényegében egybevágó, azonban miután az áramok maximális értéküket elérték, a (24) tekercsen áthaladó áram csökken, míg a (23) tekercsen áthaladó áram egyenletes marad. Minthogy a tekercsek differenciálisán, azaz ellentétesen vannak kapcsolva, ennek következtében az eredő mágnesezés oly görbét követ, mely megfelel a (27) és (28) görbék által jelképezett áramok különbségének. A 3. ábrában a (29) görbe egy ily görbét mutat, melyből látható, hogy az eredő mágnesezés Jassan és fokozatosan emelkedik maximális értékére. A (25) és (26) ellenállások előnyösen olymódon vannak megválasztva, hogy a (29) görbe azon változásokat is jelzi, melyek a gerjesztőfeszültségben vagy a fejlesztő mágnesestér erősségében végbemennek, ha a gerjesztő mágnestér erőssége növeltetik. Azonban nem lényeges, hogy ez a görbe ezeket a változásokat pontosan kövesse, amennyiben elegendő, ha az eredő mágnesezés lényegében ugyanoly módon és ugyanazon irányban változik, mint a gerjesztőfeszültség vagy a fejlesztő mágnesestér erőssége. A szabályozó működésének ismertetésére tegyük föl, hogy a különböző részek az 1. ábrán föltüntetett helyzetet foglalják el és hogy az elosztóáramkör feszültsége csökkentetett. Ez esetben "a (18) tekercs által a . (17) magra kifejtett vonzás is csökkentetik és a (19) rúgó a (14) kontaktust a (15) kontaktussal érintkezésbe viszi. A (13, 23 és 24) tekercsek áramkörei ily módon záratnak és a (9, 10) kontaktusok érintkezésbe kerülnek, ami azt eredményezi, hogy a gerjesztőmező áramkörében lévő (8) ellenállás shuntbe záratik. Ezáltal a gerjesztő mezőerőssége növeltetik és a növelést a gerjesztő mezőerősségének és feszültségének megfelelő, fokozatos növelése követi,' mely feszültségnövelés a föntemlített feszültségcsökkenést kiegyenlíti. A (23) és (24) tekercsek áramkörének zárása után a tekercsek eredő mágnesezése fokozatosan emelkedik, amint ezt a 3. ábrabeli (29) görbe mutatja és bizonyos időköz elteltével, mely a (29) görbe alakjától függ, a (22) mag fölfelé huzatik, miáltal a (15) kontaktus a (14) kontaktussal érintkezésen kívül kerül. Mihelyt e kontaktusok elváltak, a (30) rúgó azokat ismét érintkezésbe igyekszik vinni, mely rúgó előnyösen oly sajátsággal bír, hogy a széthúzására szükséges húzás vagy erő gyorsan növekedik, amint a rúgó széthuzatik. A működés azután a
